Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési operatív bizottságok létrejötte és működése
említett két párt delegáltjainak megjelenése, ügyelve ugyanakkor arra, hogy az „esetleg benn lévő, oda befurakodott reakciós, kulákbejolyás alatt álló elemeket eltávolítsák ". 77 Végső soron a megyékben a cséplésért és a beszolgáltatásért az MDP megyei titkára felelt. Ez a tény, valamint a bizottságokkal kapcsolatban megfogalmazottak egyértelműen azt mutatják, hogy a lényeg valójában az volt, hogy a begyűjtés irányítása és ellenőrzése a közigazgatási vonalról mindenképpen kerüljön át az MDP helyi szerveinek felügyelete alá. Jelzésértékűnek is tekinthető mindez, ami rávilágít arra, hogy a beszolgáltatást nem csak mint készletgyüjtési forrást tartottak fontosnak, hanem abban igen erősen már ekkor megjelent a politikum. Amint arról már korábban szó volt, 1954-ben egyáltalán nem hoztak létre operatív bizottságokat, 1952-ben pedig csak országos szinten működött, az alsóbb szinteken azonban nem. Ekkor ,,a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése és határidőre való biztosítása - a párt irányítása mellett - a végrehajtó bizottság feladata " volt.2'8 Ez minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy ebben az évben alakultak meg a megyei begyűjtési osztályok, illetve járási csoportok, amelyeket elég erősnek véltek már ahhoz, hogy a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat ellássák. Az operatív bizottságok között alá-fölérendeltségi viszony volt, a községi a járásinak, az a megyeinek, a megyei pedig az Országos Operatív Bizottságnak tartozott elszámolással, rendszeres jelentéstételi kötelezettséggel. Az operatív bizottságoknak heti rendszerességgel kellett ülésezniük, amelyek keretében határozatokat hoztak. Legfontosabb feladatuk a helyi, illetve a felsőbb szinten hozott rendelkezések végrehajtása és annak ellenőrzése volt. A ,, tervszerű ellenőrzés érdekében" a járási bizottságok tagjai a községeket, míg a megyei bizottság tagjai a járásokat egymás között felosztották, és azokat elvileg rendszeresen látogatniuk kellett. Ha az ellenőrzés ilyen módjának elvégzéséhez nem rendelkeztek elegendő létszámmal, akkor a párt-, a tömegszervezetek és az állami szervek területéről vonhattak be munkatársakat.274 Az ellenőrzés mellett utasításokat is adhattak a tanácsi és a begyűjtésben közreműködő egyéb szervek mellett a rendvédelmi hatóságoknak is. így például a túrái őrs az operatív bizottság utasítására indított eljárást 8 kis- és középparaszt ellen, mert fejenként kb. 1-1 hold zabvetésüket takarmánynak lekaszálták/' A bizottságok minden hónapra külön munkatervet voltak kötelesek kidolgozni, amelyhez „begyűjtési naptárt” is kellett készíteni, ebben napról-napra meghatározták a ^ 931 tanácsok begyűjtési feladatait."' A felsőbb szervek az operatív bizottságok működésével rendszerint elégedetlenek voltak, ami több okból fakadt. A testületek tagjai egyrészt nem vették komolyan a rájuk bízott feladatokat. Nem vettek részt az üléseken, vagy esetleg mást küldtek el maguk helyett, habár a testületben való tagság személyhez kötött volt. Különösen 277 * * 280 281 277 MOL MK.-S 276. f. 55. cs. 72. ö.e. \949. június 3. 2,8 PML XXIII. 24. 13-82/1952. A vb-к ez irányú működését azonban az Országos Operatív Bizottság szigorúan felügyelte, megkövetelte Ugyanis, hogy a vb-ülések jegyzőkönyveit az ülések után azonnal küldjék el az OOB Titkárságára. PML XXIII. 24. 13-82 1952. PML XXIII. 203-a. 520-140 1951-5. 280 PML XXIII. 24. Rendőrségi napi jelentések. 1951- 1953. 281 PML XXIII. 203-a. 520-1401951-5. 61
