Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
A kivitelezést, a megvalósítást jellemző bürokratizmus egy egyre duzzadó apparátus létrejöttét eredményezte, és a tervezéstől a végrehajtásig egy lépcsőzetesen lefelé kiépített hivatali szervezetet hívott életre, amely több tízezer embert foglalkoztatott a minisztériumoktól kezdve le egészen a községi nyilvántartókig. A hierarchia rendszerét betartva szólni kell a legfelső irányítást ellátó párt- és államigazgatási szervekről, ugyanakkor részletesebben elsősorban a - talán kevésbé ismert - megyei, illetve alsóbb szinteken megszervezett beszolgáltatási apparátus működésének bemutatására kerül sor. Ebben az apparátusrendszerben elsőként természetesen a munka oroszlán- részét végző tanácsokat kell megemlítenünk, amelyek az országosan meghatározott keretszámok egyénekig történő lebontásán, a nyilvántartások vezetésén túl az elszámoltatásokban is részt vettek. A felülről érkező törvények, rendeletek, utasítások szövevényében az illetékes tanácsi szerveknek meglehetősen nehéz volt eligazodniuk, azokat betartani, illetve betartatni, ezért sokszor őket okolták, ha a begyűjtés menete nem a kívánt ütemben haladt. Munkájukért nemcsak a felettes tanácsi szervnek tartoztak elszámolással, hanem a korszakban az élet minden területén jellemző kettős irányítás megléte miatt természetesen a megfelelő pártszerveknek is. A begyűjtés végrehajtása a hangzatos szlogenek mögé bújtatott agitációs és propagandaeszközök igénybevételén túl azonban legtöbbször csak kényszerhatalmi eszközök igénybevételével volt megvalósítható. így a begyűjtés intézményrendszerének tárgyalása során ki kell térni az illetékes igazságügyi szervek, elsősorban a bíróságok és az ügyészségek munkájára is.162 A termékek, a termények átvételét bonyolító földműves-szövetkezetek, illetve a nemzeti vállalatok, valamint a különféle kereskedelmi egyesülések is a több tízezresre duzzadt begyűjtési gépezethez tartoztak, és annak korántsem elhanyagolható részét tették ki az ott dolgozók. Ennek ellenére itt most ezek bemutatására nem kerül sor, mivel a működésükben, szerveztükben bekövetkezett változások áttekintése részletekbe menő kutatást igényelne, és amelyre épp ezért jelen keretek között nem kerül sor, hiszen az akár egy önálló munka alapját is képezheti. A begyűjtést irányító legfelsőbb szervek Az államosításokkal egy időben megkezdődött a szovjet tervgazdálkodásnak megfelelő szervezeti forma kiépítése. Ennek egyik legfontosabb intézménye az 1947. június 17-én felállított Országos Tervhivatal (ОТ) lett, a másik pedig a Gerő Ernő irányítása alatt álló - egyfajta gazdasági csúcsminisztériumként működő - Népgazdasági Tanács.163 K ' Erről azonban majd Bírói ítélkezés című fejezetben lesz szó. u’5 A fentiekhez hasonló fontos intézmény volt a Gazdasági Főtanács (GF). amelyet már 1945 decemberében felállítottak. Elnöke a kisgazda miniszterelnök. Nagy Ferenc lett. a tényleges irányítás viszont a kommunista Vas Zoltán - a Főtanács főtitkára - kezében összpontosult. 1949-re már semmi nem indokolta, hogy a koalíciós időszak feltételeire épített GF az új elveknek megfelelő tervhivatallal párhuzamosan végezze munkáját, ezért 1949 közepén megszüntették. A tervhivatal új elnöke pedig a GF addigi főtitkára. Vas Zoltán lett. Pető - Szakács. 110. o. 40
