Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
A gazdaság irányításának alapját az érvényben lévő terv képezte, amely nem egyszerűen célkitűzés volt, hanem szigorú utasítás. Az Országos Tervhivatal által meghatározott tervszámokat ugyanis a hierarchiában lefelé haladva egyre részletesebben bontották, és a felettes szervek továbbították azt utasítás formájában az alárendeltjeiknek. Ez egyben azt is jelentette, hogy az irányító szervek feleltek az alájuk tartozók tervteljesítéséért.11,4 A terv végrehajtásában fontos szerephez jutottak a hierarchia felső szintjén (de természetesen nem a csúcsán) helyet foglaló minisztériumok, bár sokszor miniszteriális feladatokat, magát a közvetlen termelésirányítást is, az ÜT saját hatáskörébe vonta. A beszolgáltatás minisztériumi felügyelete - az előző évekhez hasonlóan - 1950 és 1956 között többször is változott. Amint szó volt róla, 1949 októberétől valamivel több, mint egy évig a belkereskedelmi miniszter ügykörébe kerültek mindazon teendők, amelyeket korábban a földművelésügyi miniszter az Országos Közellátási Hivatal útján látott el.1,0 Az 1950. évi IV. tv. értelmében 1950. december 10-ei hatállyal bonyolult átszervezéssel és nagy apparátussal felállították az Élelmezési Minisztériumot.* 165 166 A begyűjtésért a Begyűjtési és Termeltetési Főosztály lett a felelős. Ügykörébe tartozott a begyűjtés, termeltetés, hizlaltatás rendszerének és módszerének kidolgozása, illetve szabályozása; a főosztályok ilyen irányú munkájának egybehangolása, és a végrehajtás eredményének rendszeres kiértékelése; ezen felül a begyűjtési, termeltetési és hizlaltatási akciók szervezése, valamint propagandája. A begyűjtés alá eső terményekkel, termékekkel kapcsolatos konkrét intézkedések az egyes főosztályok feladatkörébe tartoztak, így például létezett Gabona- és Raktáripari Főosztály, Gyümölcs-, Zöldség- és Burgonyaforgalmi Főosztály, Állat és Állati Termékek Főosztálya, de külön volt Baromfi, Tojás, Hal, Vad Főosztály, Tejipari Főosztály, Borosztály stb. A miniszter mellett tanácsadó és véleményező testületként miniszteri kollégium működött, mely 1951 áprilisában jóváhagyta a Tájékoztatási Osztály létrehozását is azzal a céllal, hogy a begyűjtéssel kapcsolatos sajtó- és propagandamunka megszervezését, az élelmezési iparhoz tartozó lapok munkájának irányítását és ellenőrzését ellássa.167 168 Ez a helyzet sem állt fenn azonban sokáig, hiszen az 1952. évi 1. tvr. értelmében a begyűjtés irányítására önálló minisztériumot hoztak létre Nagy Imre vezetése alatt, amely ,,a Rákosi-korszak legjellegzetesebb kreációjának ” tekinthető.166 Emellett az élelmiszeripar is külön felügyelet alatt maradt. A Begyűjtési Minisztérium 1952. január 1-jei hatállyal kezdte meg működését. Feladata a mezőgazdasági és kertészeti termékek, termények, élőállatok és állati termékek begyűjtésének felügyelete; a bor- begyűjtés, a borászat; az ipari állathizlalás; a baromfi-, a tojás-, a tejbegyűjtés, valamint e feladatkörökben a szakminisztert megillető anyaggazdálkodási és árhatósági feladatok ellátása volt. Ezen kívül elkészítette a tervek megyékre történő lebontását. IM Pető - Szakács. 110. o. 165 A magyar állam szervei. 1944 1950.1. kötet. 63—64. o.; 180. o.; 368—372. o. 1<’" Jogelődje a Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium. If" A magyar állam szervei 1950-1970 Központi szervek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1993. (A továbbiakban: A magyar állam szervei. 1950-1970.) 93-95. o. Lásd még: Varga. 2008. 286. o. 168 Varga. 2008. 286. o. 41
