Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A közellátás-beszolgáltatási apparátus működése
A felügyelőség vezetője hivatalból tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak. Munkájáról, működési területének közellátási viszonyairól hetente jelentést kellett írnia a miniszternek.1,3 A vármegye alispánjának közellátási feladatait 1948-ban a területileg illetékes közellátási felügyelőségek vették át. Két évvel később a felügyelőségek is megszűntek, így az ügykörükbe utalt teendőket, ideértve természetesen a terménybegyüjtést is, 1950-ben egy rövid időre, a tanácsok megalakulásáig, a megyei kereskedelmi igazgatóságok vették át.13í> Néhány mondatban említést kell még tenni a közellátási, illetve a termelési bizottságról. A közellátási bizottság tagjait a főispán nevezte ki, a bizottság elnöke a közellátási kormánybiztos, helyettese pedig az alispán volt. A bizottságban helyet kapott továbbá az illetékes közellátási felügyelőség vezetője, a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője, az államrendörség megyei főkapitányságának vezetője, valamint a vármegyei termelési bizottság elnöke. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok is delegáltak egy-egy tagot, akiket a közellátási kormánybiztos nevezett ki a pártok javaslata alapján. A közellátási kormánybiztos nevezte továbbá ki azt a két kereskedőt is, akiket a közellátási felügyelőség vezetője ajánlott bizottsági tagnak.137 Közellátási bizottságok alakultak a városokban és a községekben is. Tagjai a polgármester, a jegyző, az elöljáróság közellátási ügyeket intéző tisztviselője, a gazdasági elöljáró, a helyi termelési bizottság elnöke, a rendőrbiztosság vezetője, a MNFF-ba tömörült politikai pártok egy-egy képviselője, valamint a település területén működő és ott állandó lakhellyel rendelkező egy-egy felvásárló és elosztó kereskedő voltak.138 Az 1944 végén, illetve az 1945 első hónapjaiban megalakult néphatalmi szerveknek a közigazgatás helyreállításáig, de sokszor azon túlmenően is meghatározó szerepük volt a helyi élet újjáindításában. Ezek egyike volt a termelési bizottság, amelyek vármegyei, járási szinten, valamint minden városban és községben megalakultak. Felügyeletükre és irányításukra vármegyei termelési miniszteri biztosokat neveztek ki.1 9 A termelési miniszteri biztosok és a termelési bizottságok a mezőgazdasági termelés zavartalanságának biztosítása mellett közellátási feladatokat is kaptak. Elsődlegesen a termények szállításának megszervezésében kellett közreműködniük oly módon, hogy az ehhez szükséges iga- és munkaerőt biztosítsák. Mindezek ellenőrzésére az egész ország területére kiterjedő hatáskörrel közellátásügyi miniszteri ° PML XXIV. 602. Észak-Pest Megyei Közellátási Felügyelőség iratai. 1945 -1950. (Az iratanyag megle- hetőseíi hiányos.) 1,6 A magyar állam szervei. 1944-1950. I. kötet. 367-368. o. A kereskedelmi igazgatóságok megalakulását a 311/161949 NT. sz. hat. és a 3 1950 MT. sz. r. mondta ki. amelyeket a belkereskedelemi igazgatás feladatainak intézésére hozták létre minden megyében és a fővárosban. A magyar állam szervei. 1944- 1950. I. kötet. 336-337. o. A községi elöljáróságokat és a városi polgármestereket a 25. sz. közellátási körrendelet értesítette a kereskedelmi igazgatóságok megalakulásáról, illetve a közellátási felügyelőség e szervbe való beolvasztásáról. . Egyidejűleg értesítem, hogy a közellátási felügyelőség beolvadása folytán a jövőben minden közellátási ügyben a kereskedelmi igazgatóság illetékes. " A Pest Megyei Kereskedelmi Igazgatóság vezetésével Rékai Gábort bízta meg a belkereskedelmi miniszter. PML XXIV. 451. Pest Megyei Kereskedelmi Igazgatóság iratai. 1950-1955. 5700/1950. 1950. március 16. (A fond iratanyaga nagyon hiányos.) 137 3420-1946. ME. sz. r. Lásd még: PML XXIV. 602. 2400/1946. 1A magyar állam szervei. 1944-1950. 1. kötet. 366—367. o. 130 22 500/1945. F.M. sz. r. 36
