Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - Az 1947. évi politikai átrendeződés következményei
biztost neveztek ki.14,1 A termelési bizottságokat a MNFF-ba tömörült politikai pártok, a helyi nemzeti bizottság, illetve a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ)* 141 tagjaiból választották. A bizottság maximum hét főből állhatott, elnököt maguk közül választottak. A községi termelési bizottságok tagjai tulajdonképpen egyszerű parasztemberek voltak, akik feladatukat társadalmi munkában végezték.14“ A termelési bizottságok - akár a munkafegyelem lazulása vagy megszegése, akár az egyes kormányrendeletekben megállapított kötelezettségek nem teljesítése esetén - feljelentést tehettek az illetékes hatóságokhoz.143 A helyi nemzeti bizottságok és a FÉKOSZ egy tagjának bevonása jórészt baloldali többséget biztosított a testületben, azonban a koalíciós korszak végén még így is túlságosan demokratikusaknak és megbízhatatlannak találtattak.144 1948 januárjától a termelési bizottságok feladatát az alsó fokú földművelésügyi igazgatási teendők ellátására létrehozott gazdajegyzői hálózat vette át. A közellátás és beszolgáltatás irányításában részt vevő személyek és szervek feladat- és jogkörét a közellátásügyi igazgatás tárgyában kiadott 3420/1946. ME. sz. r. határozta meg. A közellátási-beszolgáltatási szakigazgatási rendszerben jelentősebb változás az 1947. évi választások után következett be, de ez leginkább csak a felső vezetést érintette. Az igazgatás alsóbb szervei a fent vázolt módon működtek egészen a tanácsrendszer kiépüléséig. Az 1947. évi politikai átrendeződés következményei A választásokat követően elterjedt az a hír, hogy takarékossági szempontokra hivatkozva a Közellátásügyi Minisztérium meg fog szűnni. Ez sokakban azt a gondolatot ébresztette, hogy a közellátási igazgatás felszámolásával a termelési és beszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályok is hatályukat vesztik. Szabó Árpád miniszter a közellátási kormánybiztosokhoz és az alispánokhoz címzett közleményében azonban cáfolta ezt ,,a teljesen téves és az ország ellátásának zavartalan biztosítását is veszélyeztető” felfogást.145 Az 1947-es választás után kialakult politikai és kormányzati válság idején az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekről a pártközi értekezleteken döntöttek.146 Ezeken az értekezleteken a közellátási-beszolgáltatási igazgatás rendszerének megváltoztatásáról tárgyaltak ugyan, de csak a felső vezetést érintően. Ennek keretében - amint arról már korábban szó esett - a Közellátásügyi Minisztériumot megszüntették,147 de az ügyek továbbvitelére felállították az Országos Közellátási Hivatalt (OKH), amely a 14.1 111 150/1945. KM. sz. r. 141 Az MKP irányításával 1945 májusában alakult meg a paraszti rétegek érdekvédelmi szervezeteként. 1948 decemberében szűnt meg. amikor létrejött a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. ,4- Nagy. 2006. 350-351. o. 145 22 500/1945. F.M. sz. r. ,44 Nagy. 2006. 352. o. 145 PML XXIV. 602. 210 999/1947. 14.1 Izsák Lajos: Az ellenzéki pártok a fordulat évében. In: Feitl István - Izsák Lajos — Székely Gábor (szerk.): Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Napvilág Kiadó. Budapest, 2000. 231. o. 147 1947. évi XXXV. te., valamint a végrehajtására kiadott 13 796/1947. F.M. sz. r. 1948. január 1-jei hatállyal megszüntette a közellátási miniszteri posztot. 37
