Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megfelelő súlyú ítélkezés"
több esetben kimondottan ez lehetett az eljárás célja. Ezekben az ügyekben szoros összefüggés álhatott fenn az eljárás megindításának oka és a vagyonelkobzás elrendelése között, vagyis a büntetőeljárás eszközével kívánt az állam hozzájutni a magántulajdonban lévő ingatlanhoz, ingósághoz. A vagyonelkobzás lehetett egy meghatározott összeget kitevő, ám sor kerülhetett teljes körű vagyonelkobzásokra is. Mindez nem egyszer előfordult a megsemmisítésre kiszemelt „kulákokkal” szemben, s vezetett egyúttal családok visszafordíthatatlan ellehetetlenítéséhez.641 A Btá. [Büntető törvénykönyv általános része] 38. §-ára hivatkozva megfogalmazták, hogy a 6 hónapi és azon felüli börtönbüntetések már olyan súlyos büntetéseknek tekintendők, amelyek a vagyonelkobzás mellékbüntetésként való alkalmazását is maguk után kell, hogy vonják. Hangsúlyozták ezen felül, hogy ,,a súlyosabb közellátási bűncselekményeknél az ítélettől megkívánható megtorló [kiemelés az eredeti szöveg alapján] jelleg éppen a vagyonelkobzás megfelelő mértékben történő alkalmazásával jut kifejezésre ”.692 A vagyonelkobzás kimondása esetén a bíróságoknak előzetesen tájékozódniuk kellett a helyi párt- és államigazgatási szerveknél, hogy az elkobzandó föld megművelése biztosított-e, azaz a helyi tsz-ek, valamint állami gazdaságok rendelkeznek-e megfelelő kapacitással a szóban forgó terület hasznosítását illetően: .....az elítélt kalákák vagyonának teljes vagy részleges elkobzása, a kalákáknak vagyoni hátránnyal sújtása részben attól is függ, hogy a szóban lévő területen milyen erős a szocialista gazdálkodás. "643 Ez a probléma már 1950-től terítéken volt, de ezt követően még hangsúlyosabban jelentek meg e kérdéssel kapcsolatban utasítások az egyes miniszteri leiratokban, tájékoztatókban. Már csak azért is, mert mint ismert, az állami tartalékföldek területe hatalmasra duzzadt, művelésükről pedig nem tudtak gondoskodni, ami igen nagymérvű terméskiesést eredményezett. Épp ezért ezen büntetés kiszabása előtt különös körültekintéssel kellett tehát a bíróságoknak eljárniuk, és mérlegelni azt, hogy az ítélet szigorának alátámasztását mennyiben szolgálja a vagyonelkobzás.644 Egyes megyei bíróságok területén - a kiadott utasítások ellenére - továbbra is felelőtlenül kobozták el a „kulák” vádlottak földjeit. Egy 1953 májusában keltezett igazságügy-miniszteri leirat ezért már úgy rendelkezett, hogy a bíróságok lépjenek érintkezésbe az illetékes tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével, és a földelkobzást csak abban az esetben alkalmazzák, ha a tanácsi szervek annak megművelését biztosítottnak látják.691 A következő peranyagban nagyon hatásosnak tűnő indoklását találjuk annak, hogy a szóban forgó gazdának - akiről természetesen megállapították, hogy ,,osztályhelyzeténél fogva rosszal viszonyúik demokratikus államrendszerünkhöz, tehát személyében is veszélyes elem" - miért kellett az összes mezőgazdasági ingatlanát elkobozni. * 69 m Kahler. 1993. 192.0. 69-PMLXXV. l-a-2. 1951/82/22/15. 1951. május 26. 6,5 PMLXXV. l-a-2. 1950/65. 1950. szeptember 14. 6,4 PMLXXV. l-a-2. 1950/77-10. 1950. november 16. Üsd még: PMLXXV. l-a-2. 1951-Biz./98/l. 1951. július 27. PMLXXV. l-a-2. 1953/82-8. 1953. május6.
