Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megfelelő súlyú ítélkezés"
A vád ellene az volt, hogy sertés-, illetve baromfi beadási kötelezettségének nem tett eleget, valamint állatállomány helyreállítási kötelezettségét elmulasztotta, ami által a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettet követett el. Ez utóbbi mulasztás azért esett kimondottan nagy súllyal a latba, mivel az állatok beállításának elmulasztása a beszol- gáltatási kötelezettség jövőbeni teljesítésére is kihathatott, azaz úgy ítélték, hogy a vádlott ,, cselekményének tehát nemcsuk a múlt tükrében, hanem a jövő vonatkozásában is nagy a társadalmi veszélyessége". A bíróság szerint ezért a ,,vádlott cselekménye nemcsak mint befejezett cselekmény bír jelentőséggel, de előrevetíti a: árnyékát újabb közellátási cselekmény elkövetésének is. Vádlott 74 éves, aki koránál fogva nem képes olyan szorgalommal dolgozni, mint ahogy> gazdaságának eddigi hanyagsága következtében beállott leromlása megkövetelné. A termelés érdeke és népgazdasági tervünk maradéktalan keresztülvitelének érdeke azt indokolják, hogy vádlott kezéből a bíróság vegy e ki a gazdaság irányítását. Vádlott eddigi működésével gazdaságának területét bűncselekmény elkövetésére használta fel, és jelenlegi életviszonyai arra engednek következtetni, hogy ez a helyzet lényegesen nem is javulhat. A bíróságnak kormányzatunk felfogásával azonos elvű elgondolása szerint a földnek olyan kézben kell tenni, amely kéz azt okszerűen és a növekvő szükségletnek megfelelő termelési móddal művelni képes. Ez a mód a köztulajdonba vétel. A bíróság ilyen meggondolás alapján vádlott összes mezőgazdasági művelésű ingatlanát elkobozta. "Mh Itt érdemes megjegyezni, hogy az állatbeadás nem teljesítését nem pusztán a mulasztás ténye miatt, vagy épp az engedély nélküli sertésvágásokat nemcsak az állatállomány fejlesztésének akadályozása miatt kezelték súlyos vétségnek, hanem azért is mert a ,, terhelt nem tartotta szem előtt a dolgozók érdekeit [...] és ezzel megsértette a társadalmi együttélés szabályait". Vagyis - amint az ítéletek indoklásaiban olvashatjuk - nevezettek mulasztásukkal akadályozták a „dolgozók hús- és zsírellátásának tervszerű megvalósítását, " veszélyeztetve ezzel az életszínvonal emelkedését.647 Hasonló mód a tejbeadás elmulasztása címén elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető büntettek esetén is jól megideologizált magyarázatokkal szolgáltak az ítélkezők. Ilyen és ehhez hasonló indoklásokkal találkozhatunk ugyanis: .,[...] terhelt [...] veszélyeztette a közellátást, mert a városi tejellátatlanok tejszükségletének kielégítésében zavar állhat elő, ami különösen a gyermekek és csecsemők táplálása terén, a jövő generáció fejlődése szempontjából jelent különösebb veszélyt. Szocialista társadalmunk építésénél minden dolgozó egészségére és erejére szükség van, a tej pedig fiatalkorban főtáplálék s arra minden mennyiségben szükség lehet. "6,s A pénzbüntetés önálló előfordulása nagyon ritka volt, főként mellékbüntetésként alkalmazták. Az Igazságügyi Minisztérium a pénzbüntetések nem megfelelő kirovása miatt is felemelte szavát. A tárcánál úgy látták, hogy a bíróságok sokszor egyáltalán nem szabtak ki pénzmellékbüntetést, amikor az indokolt lett volna, vagy olyan alacsonyan állapították meg annak mértekét, hogy azzal a kitűzött célt nem érték el/’94 Kívánatosnak ugyanis azt tartották, hogy a kiszabott pénzbüntetés ,,a kulák * * * 694 ,m PML XXV. 2-b. В 1662/1953. m PML XXV. 21. Dabasi Járásbíróság iratai. (1941—) 1945-1959. 20 032/1952.. 20 034/1952. m PML XXV. 21.20 031/1952. 694 PML XXV. l-a-2. 1951 82 22 15. 1951. május 26. 144
