Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A „megrendelés"
A legfőbb ügyész 1953 szeptemberében utasította az ügyészségeket, „hogy a beszolgáltatás megtagadása vagy makacs nem teljesítése esetén, elsősorban a beszolgáltatást elmulasztó kulák, vagy egyéb ellenséges elemekkel szemben" indítsanak eljárást. Hozzáfűzte továbbá, hogy emellett olyan egyéb termelőket is szükséges perbe fogni, akik például a terményükkel üzérkednek.65' Ugyanekkor az Igazságügyi Minisztérium is arra hívta fel a bíróságok figyelmét, hogy a vádlottak „osztályhelyzetét fokozott gonddal kell mérlegelni, és az ellenséges elemek megfelelő megítélése mellett legyenek figyelemmel arra is, hogy az ilyen cselekményeket elkövető dolgozó parasztok esetében is a szocialista törvényesség éber alkalmazásával" járjanak el, azaz elsősorban azokkal szemben kell fellépni, „akik az osztályellenséggel együttműködnek, illetőleg erőszakos vagy kihívó cselekményeket követnek el ”. 5 Amint tehát arra már korábban utalás történt az „új szakasz” büntetőpolitikájának eredményeként az eljárások száma és a gazdák „felesleges zaklatása” csökkent ugyan, de a szocialista törvényesség nevében elsődlegesen még mindig a rendszer ellenségeinek tekintett „kulákokkal” szemben kellett fellépni. A „megrendelés” A bírósági ítéletek tehát az MDP parasztpolitikájának szellemiségéhez igazodva az osztályszempontú ítélkezésben öltöttek testet. A hatalom azonban nem bízta a véletlenre ennek sikeres megvalósítását, hiszen állandó jelleggel tudatta elvárásait az igazságügyi szervekkel, azaz - ahogy az már fentebb is szerepelt - utasitásokat, szempontokat adott az illetékeseknek az esetek elvszerü és számszerű kiválogatásához. Míg az előző részben az elvszerűségről, vagyis az osztályszempontok érvényre juttatásáról volt szó, addig itt a megrendelések számszerüségére vonatkozó elvárásokról. Bár a büntető igazságszolgáltatás célkeresztjében tehát a „kulákok” álltak,66" de meghatározott számban kis- és középparasztokkal szemben is kellett megfelelő ítéleteket hozni példastatuálás végett. Amint arról már korábban szó esett a bírósági eljárásokkal olyan feladatok végrehajtását igyekeztek biztosítani, amit más eszközökkel már nem tudtak elérni, így a büntetőeljárások tulajdonképpen az egyes kampányfeladatok megoldásának eszközeivé váltak. Ehhez a hatalom részéről annak a képzete társult, hogy az elrettentő példák állításával visszaszoríthatok mindazon cselekmények, amelyek a napi politika megítélése szerint nem kívánatosak.661 Ez a beszolgáltatás előmozdítása során miben jelentkezett? “PMLXXV. l-a-2. 1953/155/2. 1953. szeptember 30. “’PMLXXV. l-a-2. 1953/155/2. 1953. szeptember 30. w" Nyilvánvaló, hogy ezekben az ügyekben a büntető igazságszolgáltatás élének a kulákok ellen kell irányulnia, mert a kulákság akarja az osztályhelyzetéből eredő politikai céljai érdekében meghiúsítani, hogy a termés- betakarítás az elérhető legjobb eredménnyel járjon. Ebből nem az következik, hogy egyetlen kulákot is el kell Ítélni, bár nem követeti el törvénybe ütköző cselekményt. Azonban ha a kulák bűncselekményt követ el, akkor megfelelő szigorral meg kell büntetni. ” PML XXV. 1 -a-2. 1950/46/4. 1950. augusztus 4. ш Kahler. 1999. 20. о. 136
