Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

Bevezetés

már ne csak az államhatalom, hanem a paraszti társadalom, vagyis az azt elszenvedő egyes ember szempontjából is láttassam. A beszolgáltatás végrehajtása érdekében élt tehát az elv, miszerint ,, kénysze­ríteni kell a parasztot" - az erre szolgáló eszközöknek pedig gazdag tárházát vonul­tatta fel az e téren igen leleményesnek bizonyuló hatalom. A magyar parasztember áldozott is ennek következtében jócskán a „szocializmus építéséért”, és nemcsak anyagi értelemben, hanem az évszázadok során meggyökeresedett, mély hagyomá­nyokon nyugvó, azok által erősen meghatározott életvitelének teljes feláldozásával, amelynek következtében megindult a paraszti társadalom felbomlása.8 Jelen könyv lényegében A beszolgáltatás végrehajtásának eszköztára és al­kalmazása Pest megyében címet viselő disszertációm átdolgozott változata. Ezért ezúton is szeretnék köszönetét mondani elsősorban két témavezetőmnek Dr. Varga Zsuzsannának - aki egyben a könyv lektora is volt - és Dr. Püski Leventének irány- mutatásukért, segítségükért és bölcs meglátásaikért, amelyekkel a munkám segítették, valamint, hogy bármikor fordulhattam hozzájuk akkor is, ha csak egy bátorító szóra volt szükségem. Hálával tartozom opponenseimnek is Dr. Honvári Jánosnak és Dr. Valuch Tibornak, akik először a műhelyvitán tett észrevételeikkel, majd a dolgozatról készített véleményükkel segítették a kézirat véglegesítését. Köszönet illeti a disszertá­ció műhelyvitáján szintén részt vett Dr. Farkas Gyöngyit és Dr. Kocsis Gyulát, akik ugyancsak hasznos tanácsokkal szolgáltak. Köszönettel tartozom munkatársaimnak, akik akár csak egy-egy érdekesnek vélt forrással is, de hozzájárultak a dolgozat elké­szítéséhez, főként Rőczei Líviának, aki a disszertáció egyes fejezeteinek elkészültekor annak mindig első lelkes, ugyanakkor alapos és kritikus olvasója volt, ezen kívül Béri Győzőné Móninak, Balázs Gábornak, Somogyi Lászlónak és Ujj Györgynek. Végül, de nem utolsó sorban köszönetét kell mondanom a Pest Megyei Levéltár két nyugal­mazott igazgatójának, Dr. Egey Tibornak és Dr. Héjjas Pálnak, akik lehetővé tették a disszertáció könyvben való megjelenését. * A témát részleteiben elemzi: Nagy József: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei 1945-1956. Politikatörténeti Füzetek. XXX. Napvilág Kiadó. Budapest. 2009. A szerzőtől lásd még: Kényszergazdál­kodás a mezőgazdaságban a II. világháború után. in: Agrártörténet Szemle. 2002/3-4. szám; A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években, 1949-1956. In: Száza­dok. 2001/5. szám; A kulákkérdés és megoldása az 1948—1953 közötti években. In: Múltunk. 1999/3. szám. Valuch Tibor a második világháborút követő fél évszázadot a paraszti sors alakulásának szempontjából három szakaszra osztja. Az első időszak a kollektivizálás 1961-es befejezéséig tartott, amelyet ő is a „ha­gyományos világ alkonya’-ként jellemez. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris. Budapest. 2001. 188. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom