Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
Bevezetés
tapasztalható. A jelenség azonban nemcsak országos és megyei viszonylatot tekintve áll fenn, hanem például a megyei pártiratok között is rendre megtalálhatók az egyes tanácsi osztályok jelentései, amelyek ugyanúgy ott vannak a tanács-vagy vb-ülési jegyzőkönyvhöz csatolva, mint ahogyan az adott osztály iratanyagában is. Feltétlenül meg kell említeni a kutatás során átnézett megyei dokumentumokat. Bár a vizsgált korszak viszonylag rövidnek mondható, az ez idő alatt végbement közigazgatási változások miatt azonban a téma bemutatásához szükséges iratanyag több fond között oszlik meg. Gondolok itt először is arra, hogy a tanácsrendszer létrejöttéig az egyes feladatokat külön szakigazgatási szervek látták el, így az 1945-1950 közötti időszakra vonatkozóan át kellett nézni az Észak-Pest Megyei Közellátási Felügyelőség iratait. Emellett, mivel a közellátás irányításában, szervezésében a főispánnak és az alispánnak is meghatározó szerep jutott, ezért nevezett tisztségviselők fondjai közül a megfelelő állagok áttanulmányozása szintén nélkülözhetetlen volt. A tanácsok megalakulását követően az egyik legfontosabb rendelkezésünkre álló forráscsoport a tanács- és vb-ülési jegyzőkönyvek, valamint 1952-től, vagyis megszervezésétől kezdve, a megyei begyűjtési osztály iratanyaga. Az 1954-es átszervezések, a közigazgatás „racionalizálása" miatt végbement újabb változások eredményeképp a beszolgáltatást újra különálló szakigazgatási szervek, a begyűjtési hivatalok irányították. Megjegyzendő, hogy mind a korábban említett Észak-Pest Megyei Közellátási Felügyelőség, mind pedig a Pest Megyei Begyűjtési Hivatal iratanyaga meglehetősen hiányos. A Rákosi-éra bíráskodási rendszerének ismertetéséhez a megyei bíróság bizalmas iratai szolgáltak alapul, illetve a példaként hozott egyes eseteket a büntető perek közül merítettem. Itt is érdemes megemlíteni, hogy azoknak a dokumentumoknak a nagy része, amelyeket a jogszolgáltatással kapcsolatban ismertetett szakirodalmi munkákban a szerzők felhasználtak, szintén megtalálhatók a megyei iratok között is. A könyv végén megtalálható, hogy az begyűjtést felügyelő egyes minisztériumok, illetve minisztereik hogyan követték egymást, az életrajzi összefoglalóik pedig a lábjegyzetekben kaptak helyet.7 A megyei vezetés hasonló módú bemutatására ugyanakkor nem került sor, bár utalásszerűén megyei vezetők nevei is fel-feltűnnek a könyvben. Munkahelyemen, a Pest Megyei Levéltárban archontológiai kutatások kezdődtek, amelynek keretében az ’50-es évek vizsgálata az én kutatási területem, így a közeljövő egyik nagy feladata a megyei vezetők életútjának feltárása. A könyv elkészítése során számos forrást átnéztem, ám természetesen ez korántsem jelenti a témához kapcsolódó dokumentumok teljességét. Mivel a beszolgáltatás a Rákosi-korszak elválaszthatatlan velejárója volt, ezért súlyának megfelelően, vagy még inkább azon túlmenően, rengeteg helyen rengeteg irat képződött. A kutatást a későbbiekben is folytatni szándékozom, és annak kiterjesztését mindenképp a községi anyagok átvizsgálásával kívánom bővíteni. Úgy gondolom, hogy a most elkészített munka alapját képezheti annak, hogy további források bevonásával a beszolgáltatást 7 Az életrajzi összefoglalók a Magyar életrajzi lexikon 1000-1990. (www.mek.niif.hu). illetve a Nemzetgyűlési almanach és az Országgyűlési almanach (www.ogyk.hu) felhasználásával, illetve az Estók János szerkesztette: Agrárvilág Magyarországon 1848-2004. (Argumentum Kiadó. Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Budapest. 2008.) című kiadvány alapján készültek. 10
