Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között

közellátási kormánybiztossal: „Az elszámoltatás során felajánlott és elkobzott termé­nyek begyűjtésének, illetőleg kereskedőkhöz való átadásán kívül egyéb beszolgáltatás alig történt. [...] Az elszámoltatás során 51 90(flb hátralékos gazdát számoltattak el. Önkéntes felajánlás során 4024,62 q gabonaértéknek megfelelő terményt szolgáltattak be. Elkoboztak 3008,05 q gabonaértékre átszámított terményt. [...] A hátralékos gaz­dáknál szükségleten felüli készlet nem maradt, sokan jogos fejadagjukból eszközöltek beszolgáltatást a bírságolás elkeriilhetése végett. [...] Április hóban érkezeti büntető iktatmányok száma 370 db, mintegy 1400 kihágási ügyirattal.,о0Л A felügyelőség vezetője a közellátási miniszternek írt 1947. május havi beszámolójában pedig a kö­vetkezőkről tett jelentést: „A közellátással szemben nem nyilvánult meg általános, vagy akár szélesebb körű panasz. A hangulat nyomott, de nem nyugtalanító. [...] Ütemes beszolgáltatásról e hónapban beszélni nem lehet. Az elszámoltatás és a pénz­bírság kiszabása során ugyanis még április hónapban előjött a jogtalanul visszatar­tott készlet. Május hóban már csak itt-ott eszközöltetett kisebb mérvű terménybeadás részben előlegként az 1947/48. évi beszolgáltatást kötelességre. [...] A beérkezett büntető iktatmányok száma 238 volt [...] 1638 ügyirattal. Ezek közül 550 db rendőri büntetőbírósági és 978 db járásbírósági ügyirat volt. ’°07 Az egyszerűbb kihágási esetek miatt indított eljárások a közigazgatási ható­ságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartoztak. Súlyosabb esetekben az ún. uzsorabíróságok50* jártak el. Uzsorabíróságot kellett alakítani minden törvény­széken és minden nagyobb járásbíróságon. A háborút követően hatáskörét a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kiadott 8800/1946. ME. sz. rendelet szabályozta, azaz az árdrágító visszaélések és a magyar forint értékállóságát sértő bűncselekmé­nyek mellett tehát a közellátási bűntettek esetén is eljárt.'09 Az 1947. évi XXIII. te. pedig már az uzsorabírósági különtanácsok felállításáról intézkedett. Ide utaltak a felsorolt tárgykörökben minden olyan esetet, ahol az elkövető visszaesőnek minősült, vagyis aki 1945. július 1-je után már büntetve volt, és büntetésének leteltétől számítva az újabb cselekmény elkövetéséig öt év nem telt el. Összességében elmondható tehát, hogy 1945 és 1947 között is alkalmaztak különféle szankciókat, sor került elszámoltatásokra. Ezek az intézkedések azonban még nem a későbbiekben tapasztalható megtorló célzattal történtek, és nem a megfé­lemlítés, illetve az ellenségnek bélyegzett társadalmi csoportok korlátozásnak eszkö­zéül szolgáltak, hanem elsődleges célként a készletek begyűjtésére irányultak. * 506 ,<ъ Ez a gazdáknak valamivel több mint 50%-ál jelentette Ikb. 57%). ugyanis a beszolgáltatásra kötelezett gazdák száma Pest megyében ekkor 90 000 körül lehetett. (1948 decemberében 90 268 volt a beszolgálta­tásra kötelezett gazdák száma. XXI. 1-c. Az Észak-Pest Vármegyei Közellátási Felügyelőség közellátási kormánybiztoshoz megküldött 1948. december havi jelentése, ikt.sz.n.) 506 PMLXX1V. 602. 5820/1947. s<" PML XXIV. 602. ikt.sz.n. 1947. május 5011 Az 1920. évi XV. te. alapján jöttek iétre. MW A magyar állam szervei. 1944-1950. II. kötet. 668. o. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom