Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A cséplési, beszolgáltatási rendeletek betartásának módjai 1948 nyarán
A cscplcsi, beszolgáltatási rcndeletek betartatásának módjai 1948 nyarán A Szervező Bizottság utasítása értelmében a cséplésre és a beszolgáltatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére a megyékben és a községekben külön bizottságokat kellett szervezni. Tagjaik a pártok képviselői közül kerültek ki, de mellettük az UFOSZ és a FEKOSZ vezetőinek, a közigazgatás vezető tisztviselőinek és a közellátási megbízottnak is jelen kellett lennie.3"1 A hatékony ellenőrzés kulcsát pedig elsősorban abban látták, hogy az ellenőrző bizottságok megszervezése során az irányítás a közigazgatási vonalról kerüljön át pártvonalra, azaz ne a főjegyzők, hanem a pártszervezetek kezében legyen.3" Bár alapvetően a cséplés és a begyűjtés végrehajtása a közellátási szervek, valamint a FEKOSZ hatáskörébe tartozott, az MDP ugyanakkor pártfeladatnak tartotta, hogy az ezek feletti felügyeletet biztosítsa, munkájukat összefogja, illetve ellenőrizze. Ezen kívül már ekkor nagy hangsúlyt fektettek az elsősorban a „kulákság elszigetelésére” összpontosító agitációra és propagandára. Minderre azért volt szükség, mert a párt vezető szerveiben úgy vélték, hogy a begyűjtésre vonatkozó rendeletek végrehajtása a hároméves terv megvalósításának is nélkülözhetetlen alappillérét képezi, épp ezért ezen intézkedések betartatását „elsőrendűpolitikai" feladatként kezelték.312 A beszolgáltatást azért is tekintették politikai szempontból kiemelten fontosnak, mert egyre inkább úgy látták, „hogy falun az osztályharc kiélesedett, és a kulákság - amelyet elsősorban sújtanak a cséplés ellenőrzésére, a progresszív beszolgáltatásra és a progresszív földadóra vonatkozó rendeletek - ezeknek a rendeleteknek a megtámadásán keresztül igyekszik a maga befolyását, nem is sikertelenül, a dolgozó parasztság széles tömegeire kiterjeszteni és őket a demokráciával, Jóiként pártunkkal szembeállítani".3|3 Ezt pedig a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége az egyre nyilvánvalóbb agrár-, és ezzel együtt megvalósítandó parasztpolitikájának szellemében nem hagyhatta. Az MDP Agrárpolitikai Bizottságának javaslatára született meg az a döntés, miszerint a rendeletek végrehajtását és a „kulákok” elleni fellépést „frontfeladattá’' kell tenni. Ennek megfelelően Szobek András 1948. július 12-én a Közellátási Flivatalban pártközi értekezletet hívott össze, amelyen az MNFF pártjai mellett az UFOSZ és a FÉKOSZ küldöttei határozati javaslatban fogadták el, hogy „elsőrendű nemzeti feladatnak tekintik a beszolgáltatás végrehajtását, és hogy legszigorúbban lépnek Jel minden olyan tagjuk ellen, aki ez ellen uszít" fu Ez valójában egyet jelentett azzal, hogy bármelyik párt tagjával szemben fel lehetett lépni, aki a kommunisták parasztpolitikájával szembehelyezkedett. Pár nappal ezt megelőzően, 1948. július 7-én pedig az MDP tagsággal rendelkező főispánokat és alispánokat hívták értekezletre a fővárosba, ahol a terménybeszolgáltatással kapcsolatos teendőket közölték velük. Utasítást kaptak továbbá, hogy a vármegyékben 3-4 tagú „repülőbizottságokat” szervezzenek, „melyek a cséplési szabálytalanságokat, a mező- gazdasági munkákban tapasztalt hiányosságokat, a terménybeszolgáltatás elmaradásának 511 512 513 5ln MOL MK-S 276. f. 55. cs. 9. ő.e. 1948. július 16. 511 PML XXXV. 1. I 5. o.c. 1948. július 21. 512 MOL MK-S 276. f. 55. cs. 9. ő.e. 1948. július 16. 513 MOL MK-S 276. f. 55. cs. 9. ő.e. 1948. július 16. 5N MÓL MK-S 276. f. 55. cs. 9. ő.e. 1948. július 16. 108
