Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között
A szóban forgó rendelet alapján az elszámoltatások során kiszabott bírságokat is lehetett csökkenteni, de szintén ugyanilyen kedvezmény igénybevételére voltak jogosultak azok, akiknél kapásnövényekben legalább 80%-os aszálykárt állapítottak meg.444 Pilis község is a 23 639/1946. K.M. sz. körrendelet értelmében gabonabeszol- gáltatási mérséklésben részesült. így az egyik helyi gazda 253 Ft-os bírságának felét elengedték.11’11 Nem járt ilyen szerencsével viszont az a püspökhatvani özvegyasszony, aki hasonló kéréssel fordult a közellátási kormánybiztoshoz. Az asszony elpanaszolta, hogy 7 holdas földjét 80 éves apósával együtt műveli, s a megfelelő munkaerő hiánya mellett az aszály is súlyos károkat okozott, az elvermelt burgonyájuk pedig megrohadt. Ez utóbbi tényt bár a helyi termelési bizottság is igazolta, a kérelmet ennek ellenére elutasították, mondván, hogy a község beszolgáltatási mérséklésben nem részesült, illetve a pénzügyi hatóságok sem állapították meg a kapásnövényekben keletkezett 80%-os aszálykárt. Épp ezért - amint az indoklásban fogalmaztak - „nem forognak fenn azok a feltételek, amelyek a bírság 50%-os elengedését lehetővé teszik”. Az asszonyt ezért az 541 Ft-os összeg megfizetésére kötelezték.301 Bírság kiszabása mellett közellátási bűncselekmény miatti eljárást indítottak abban az esetben, ha a hátralékos gazda azért nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, mert terményét rendeletbe ütköző módon értékesítette. Egy ceglédi gazdaasz- szony esete50- ugyanakkor jól példázza, hogy az elszámoltatások nemcsak büntetés kirovásával végződhettek. A kiszabott bírságot ugyanis törölték, miután az elszámoltató bizottság megállapította, hogy a tulajdonában nincs elkobozható készlet, valamint beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas terményt korábban sem értékesített.* 500 501 * 503 Az elszámoltatások során kiderült, hogy egyes vidéki iparosok (kovács, bognár, kerékgyártó stb.), kereskedők, orvosok és állatorvosok birtokában nagyobb mennyiségű kenyérgabona található, amelyet nevezettek munkadíj, illetve orvosi honorárium címén kaptak a gazdálkodóktól. A Közellátási Minisztérium ezért felhívta a felügyelőségek figyelmét, hogy a szóban forgó személyek elszámoltatását, ameny- nyiben arra még nem került sor, haladéktalanul szervezzék meg. A közellátás érdekeire hivatkozva őket is - bár eredendően tehát beszolgáltatási kötelezettségük nem volt - elszámoltathatták, terményüket zár alá vehették, illetve feljelentést is tehettek ellenük, sőt a gabonakészletek felkutatása érdekében a Gazdasági Főtanács egy határozata értelmében akár a gazdasági rendőrség kirendelésére is mód nyílt.504 A községi elöljáróságok minden héten jelentették a területileg illetékes felügyelőségnek az elszámoltatott gazdák számát és az elkobzott termény mennyiségét, majd a felügyelőségen ezt összesítették, és továbbították a minisztérium felé, de tájékoztatást küldtek a közellátási kormánybiztosnak is. Az elszámoltatásokat követően az Észak-Pest Vármegyei Közellátási Felügyelőség vezetője 1947. április havi helyzetjelentésében az alábbiakat közölte a 4'”300 750 '1947. K.M. sz. r. 500 PML XXI. 1-c. 3056'1947. 501 PML XXI, 1-c. 3103'1947. 50- PML XXL 1-c. 2966'1947. m 300 7504947. K.M. sz. r. alapján 504 PML XXIV. 602. 202 7814 947. Lásd még: PML XXIV. 602. 49494947.. 300 750/1947. K.M. sz. r. 106
