Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
Bevezetés
Elsőként - mint a begyűjtés legfőbb ösztönzőjeként is számon tartott - munkaversenyeket, pontosabban azok szovjet mintát követő magyarországi meghonosítását, az azzal elérni kívánt célokat, magának a versenynek a menetét, s végül annak hozadékát vázolom. Mivel a szakirodalom eddig ezzel a témával - vagy legalábbis annak agrárszektorban történő megjelenésével - nem igazán foglalkozott, ezért viszonylag részletesebben kerül kibontásra e kérdéskör.4 A következő fejezetben azokat az osztályszempontokat is igen erősen figyelembe vevő szankciókat tekintem át, amelyek révén valójában az állam azt igyekezett biztosítani, hogy a hátralékos gazda minden lehetséges készletére rátegye a kezét, alkalmazásuk során nem mellőzve természetesen a fent említett szándékok megvalósítását sem. A beszolgáltatás nem teljesítése miatt alkalmazott különféle szankciókról érintőlegesen a témával foglalkozó legtöbb irodalom említést tesz. Rendszerint szólnak a kötelezettségek felemeléséről, a kártérítések kivetéséről, az elszámoltatásokról, ám ezek egymásra épülő számbavételére még nem került sor. Závada Pál neves szociológiai munkájában,5 viszont épp az ellenkező oldalról közelítette meg a témát, vagyis mint írja: „eltekintettem a Vendeletekkel, utasításokkal szabályozott hatalmi működés technikájának részletezésétől. ”6 Ezt a vezérelvet következetesen mindvégig szem előtt is tartotta. Ennek köszönhetően azt hiszem, kijelenthetjük, hogy egy olyan mü született, ami igen érzékletesen festi meg a hatalmi gépezet működésének lecsapódását. Bár a szankciók puszta felsorakoztatása nem adhatja ugyan vissza, hogy azok konkrét megvalósulása miként hatott a parasztságra, de mégis úgy érzem, a hatalmi gépezet működésének áttekintése megkerülhetetlen a téma teljes átláthatóságát érintően. A későbbiekben röviden szó esik az internálásokról, kitelepítésekről és a C- legényekké nyilvánított munkaszolgálatosokról, majd hosszabban a beszolgáltatási köztelezettség nem teljesitése miatt indított, vagyis a közellátási bűncselekménynek minősülő perek során alkalmazott bírósági eljárás bemutatására kerül sor, amely az osztályszempontú ítélkezésben öltött testet. Elsősorban a beszolgáltatás témáját részleteiben feldolgozó Erdmann Gyula mélyrehatóan alapos munkáját olvasván felmerül a kérdés: mi újat lehet még e tárgykörben mondani. Először is azt gondolom, hogy új forrásbázis bevonása mindenképp hozhat nóvumot, talán adhat az eddigiekhez képest bizonyos vonatkozásokban egy árnyaltabb képet. Ez pedig jelen könyv elkészítése során adott volt, hiszen munkám során nagyban támaszkodtam a nevezett szerző által még nem vizsgált pártiratokra, azok országos és megyei archívumaira egyaránt. Az országos vonatozású iratok közül a pártiratokon kívül természetesen a Begyűjtési Minisztérium egyes állagait tanulmányoztam. Itt érdemes megjegyezni, hogy az irattükröződés következtében számos országos vonatkozású irat a megyei levéltárakban is megtalálható, hiszen, az egyes tárcák rengeteg leiratot, körlevelet küldtek a megyékhez, amelyet azok aztán, az alsóbb tanácsi szervekhez továbbítottak. Az irattükröződés az államigazgatási mellett természetesen a pártvonalon ugyanúgy 4 Megjegyzendő, hogy az osztályszempontokat már itt is érvényre juttatták, hiszen a „kulákok” nem vehettek részt a versenyekben, nehogy ez is esetleg gazdaságuk gyarapodásához vezessen. 3 Závada Pál: Kulákprés. Magvető. Budapest, 2006. 6 Závada, 8. o. 9
