Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - Az igazolások és a B-lista
Az igazolások és a B-Iista A polgári közigazgatási keretek lebontása az igazolási eljárásokkal kezdődött. Kezdetben a nemzeti bizottságok is foglalkoztak igazolásokkal, majd azokat a kizárólag erre a célra létesített külön bizottságok folytatták le.40 Igazolóbizottságot minden járásbírósági székhelyen létesítettek, de a főispánnak joga volt egy járásbírósági székhelyen több bizottságot is szervezni, működtetni.41 42 * A Pest megyei bizottságok megalakításával kapcsolatban a vármegyei tiszti főügyész 1945. március 11-én intézett levelet az alispánhoz, amelyben többek között a vármegyében megalakítandó igazolóbizottságok lehetséges székhelyeire tett javaslatot. Tekintettel arra, hogy Budapesten jelentős számú (121) elintézendő igazolási ügy volt, azt indítványozta, hogy a vármegyeházán is állítsanak fel e célra külön bizottságot. A félreértések elkerülésére, mint írta, ajánlatos a főispán figyelmét felhívni a 15/1945. M.E. számú rendelet 6. §-ának 1. bekezdésére, amely azt írja elő, hogy az igazolóbizottságok felállítása a területileg illetékes főispán feladata. Mindez azért bírt különös jelentőséggel, mert a megye központi alkalmazottainak működési területe ugyan Pest megye területével azonos volt, de maga a megyeház a székesfőváros területén volt.42 43 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945. április 18-án kelt és május 2-án közzétett 1080/1945. M.E. számú rendeletével tehát a közalkalmazottakat igazolás alá vonta.44 * E rendelet szerint minden tényleges szolgálatban álló, vagy szolgálat teljesítésére visszarendelt nyugállományú alkalmazottat ilyen eljárás alá kellett vonni, azokat is, akik a Vörös Hadsereg bevonulása után állásukról lemondtak, vagy nyugdíjazásukat kérték. Az állam, a törvényhatóság, a község, valamint azok intézményeiben, üzemeiben köz- igazgatási, igazságszolgáltatási teendők teljesítésére alkalmazott vagy megbizott személyek mellett a felekezeti iskolák, intézmények és hivatalok, valamint az állami támogatást élvező ipari és kereskedelmi vállalatok, társadalmi szervezetek, közjóléti szövetkezetek, de még a faiskolák alkalmazottaira is vonatkozott a rendelet4’ A Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávozott közalkalmazottak igazolását utóbb külön szabályok alá vonta az 1945. június 19-én közzétett (MK 55. sz.) 3300/1945. M.E. számú rendelet, sőt az ilyen személyek számára a 10/1946. M.E. számú rendelet külön bizottságok (ún. nyugatos igazolóbizottságok) felállítását is elrendelte. 411 A Budapesti Nemzeti Bizottság számos esetben foglakozott igazolásokkal, az újságírók igazolásától a magánváliatokhoz és intézményekhez kiküldendő bizottságokon át a fővárosi alkalmazottak igazolásáig. 41 Farkas, 1992. 129. p. 42 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. a/ Elnöki ir. 28/1945. 44 A nemzeti bizottságok ellenőrző szerepe nemcsak az állami és az önkormányzati tisztségviselők működésének ellenőrzésére terjedt ki. hanem mindazon szervekre is. amelyek összetételére, megalakítására valamiféle beleszólásuk volt. Felügyelték tehát a népi szerveket, így az igazolóbizottságokat, a földigénylő bizottságokat, a termelési, az üzemi és a többi népi bizottságot, és úgyszólván az egész állami mechanizmust. {Csizmadia, 1968.356. p.) 44 Magyar Közlöny. (20.) 1945. máj. 4. 1-3. p. 42 Degré, 1960. 33. p. Az igazolások a magyar társadalom széles körét érintették. A Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség 1946. április 13-án arra figyelmeztette a faiskola tulajdonosokat, hogy az 1146/1945. M.E. sz. rendelet 3-4. §-a alapján az engedéllyel rendelkező faiskola tulajdonosok, vezetők kötelesek az igazoló eljárásnak alávetni magukat, amit az illetékes községi, járási és városi igazolóbizottságnál kellett kezdeményezni. (PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 207/1946.) 18
