Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - Az igazolások és a B-lista

A harcok lezárulta után a döntéshozókhoz terhelő bejelentések tömege érkezett. Ezek közül sok olyan volt, amelyek valótlansága a tárgyaláson hamar nyilvánvalóvá vált, a bejelentők egy része ezért a bejelentését vissza is vonta.46

A közigazgatási tisztviselők igazolása tehát 1945 nyarán lezajlott. Az eredményeket tekintve ez azt jelentette, hogy a tisztviselők 96,7%-át igazolták, tehát ők ezen a pályán maradtak. Ezzel szemben a közalkalmazottak elég csekély, mindössze 7,7%-a került feddésre, áthelyezésre, néhány évre az előléptetésből való eltiltásra, és végül a tisztviselőknek csupán 3,3%-át bocsátották el.47

Az igazolási eljárások tehát önmagukban nem okoztak alapvető változásokat a közigazgatás személyi állományában.

1. ábra. A PPSK vm. /-//. Központ Igazolóbizottságán tárgyalt, állami alkalmazottakat érintő ügyekben született döntések

Nyugdíjazás

0,59%

Kisebb -büntetések 7,88%

Állásvesztés

1,53%

Igazolás

90,00%

Az igazolóbizottság jegyzőkönyveit vizsgálva feltűnik, hogy a megyei és a községi tisztviselők sok esetben egymásról kölcsönösen kedvező, a megítélést pozitívan befolyásoló kijelentéseket tettek.

46 A Zala megyei igazolásokat vizsgálva hasonló megállapításra jutott Degré Alajos. Ő a bejelentések visszavonását azzal magyarázza, hogy a zsarolási szándékok sok esetben sikerrel járhattak. (Lásd: Degré, 1960. 40. p.)

47 A belügyminiszter szerint az igazolóbizottságok ezzel tanúsították, hogy feladatuk ellátására képtelenek, és politikailag is csődöt mondtak. (Farkas, 1992. 132. p.)

19