Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek
vonatkozóan nem rendelkezett adatokkal, áthágási eljárás pedig 116 volt. Az erdőrendészeti esetek közül jogerős ítélettel 1948-ban 5 lett elintézve, az 1949. éviek tárgyalása pedig akkor még tartott. Ez a jelentés is nyomatékosan aláhúzta, hogy „áfa- és erdöpusz- titás, mely a háborúban kezdődött, még ma is rendkívüli mértékben folyik". Az okot az erdőfelügyelőség részben abban látta, hogy a fegyver nélküli erdőőrző személyzet szerepe gyenge volt. Ezen, vélte, csak az államerdészetnek rendőri büntetőjogkörrel való felruházása és korszerű átszervezése (pl. külön erdészeti minisztérium létrehozása) segíthetett. Indoklásul arra emlékeztetett, hogy ez a gyakorlat a szomszédos államokban, sőt a Szovjetunióban is már megvalósult akkorra.301’ A belügyminiszter a földművelési miniszter leveléből értesült, hogy az állami erdők pusztítása és az erdei íálopások megakadályozása érdekében kiadott rendeletéit egyes rendőrhatóságok és rendőri büntetőbírák figyelmen kívül hagyták, és ennek következtében az erdei falopások elszaporodtak. Utasításba adta ezeknek a hivataloknak, hogy a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítsák, a visszaesőkkel szemben pedig a rendőrhatósági őrizet alá helyezést (internálást) is „ tegyék folyamatba 'V30' A Magyar Dolgozók Pártja 1950. május 23-iki megyebizottsági ülése31“ jegyzőkönyvében szintén azt olvashatjuk, hogy a megye több községében falopások történtek. Ilyen eset fordult elő például Pilisszentkereszt községben, ahol a lakosság egyéb munkalehetőség híján fahordásból élt. A Megyebizottság rendelkezése ezenfelül kijelölte a Szervezési Osztály egyik politikai munkatársát. Feladatává ették, hogy a két, szóban forgó erdőgazdaság pártszervezetének munkáját vizsgálja felül, és tegyen javaslatot arra, hol szükséges további pártszervezeteket létrehozni. Utasították még a szentendrei járási pártbizottságot is, hogy készítsen jelentést a falopásokban érintett Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek és Pilisszentlászló községek dolgozóinak megélhetési lehetőségeiről. Javaslatot kért a megyebizottság arra vonatkozóan is, hogy milyen formában lehet biztosítani az ezekben a községekben élő munkanélküliek számára a megélhetést, hogy ezáltal a falopások a jövőben elkerülhetőek legyenek.304 A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek A termelési miniszteri biztosi tisztséget a háború utáni rendkívül súlyos gazdasági helyzet miatt kellett létrehozni. A termelési miniszteri biztosi állást a 22 500/1945. F.M. számú rendelet szervezte meg, a megyei termelési biztoson kívül országrészenként kerületi termelési biztosokat, valamint az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel m PML XXIV. 231 Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir a/Iktatott ir. 1140/194. ’01 A BM 1949. március 10-én átiratot intézett az Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy küldje le valamennyi állami erdőfelügyelöségnek, továbbá a rendőrség valamennyi kerülete főkapitányságának és minden elsőfokú rendőrhatósága vezetőjének az erdei kihágások üldözésével és szigorú megtorlásukkal kapcsolatos állásfoglalását. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. a/Iktatott ir. 613/1949.) J<№ Pártbizottsági ülés i<w PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 1/8. ő. e. 1950. május 23. 93
