Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek
országos termelési miniszteri biztost neveztek ki, aki közvetlenül a szakminiszternek volt alárendelve. A termelési miniszteri biztos hatáskörébe a községi (városi), a járási, illetve a megyei termelési bizottságok irányítása, felügyelete, ellenőrzése tartozott. Jogában állt a községi, a járási és a megyei termelési bizottságokat, a gazdasági felügyelőségeket, a gazdasági elöljárókat, valamint a különböző mezőgazdasági érdekképviseleti szerveket utasítani, továbbá a vetőmagellátás biztosítása érdekében az illetékes közellátási szervekkel egyetértésben a szükséges intézkedést megtenni. A biztos őrködött a rendelkezésre álló kézi-, fogat- és gépi erő hatékony kihasználásán, szükség esetén a vasárnapi és az ünnepi munkaszünetet is felfüggesztette, sőt még a rendőrhatóságot is igénybe vehette.310 Ennek a gazdasági ágnak az igazgatási teendőit a vármegyében mindenekelőtt a termelési bizottságok végezték. A községi termelési bizottságok felállítását a 30 300/1945. F.M. számú rendelet 1945. január 23-i hatállyal írta elő. Közvetlen irányításukat a gazdasági felügyelők látták el, feladatuk volt a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása, illetve színvonalának emelése. Ennek érdekében gondoskodniuk kellett a termelési és munkatervek, valamint a termelési naptárak kidolgozásáról, a földterületek megműveléséről, továbbá a rendelkezésre álló munkaerő és egyéb erőforrások célszerű beosztásáról. Ugyanezen rendelkezés értelmében a bizottságok ügyköre többek között a vetőmag, az üzemanyag, a műtrágya, a védekező szerek stb. biztosításával is kibővült.311 A termelési bizottságok tevékenységét a megyei vezetés részéről számos esetben érte kritika. Házi Árpád alispán 1946. február 7-én a Pest Megyei Nemzeti Bizottsághoz fordult a Nemzeti Bizottságok és az egyes pártszervek által a községi, a járási és a megyei termelési bizottságokhoz delegált tagokkal kapcsolatban. Kihangsúlyozta, hogy „a rendkívüli termelési viszonyok miatt fennálló nehézségek leküzdése nagy felelősséget hárít a termelési bizottsági tagokra. ” Fontosnak tartotta az alispán, hogy a tagok ,,hivatásuk magaslatán álló ”, gazdálkodó emberek legyenek. ..Sajnálattal kell megállapítani, hogy jelenleg sok termelési bizottság nem jól, vagy egyáltalán nem működik". Közéjük tartozott a vármegyei is, hiszen nem volt képes fontos termelési üléseket teljes taglétszám mellett letárgyalni.312 A termelési bizottságok feladatai közé tartozott a köz- és a magántulajdon védelme is. Ezzel összefüggésben a vármegyei termelési bizottság elnöke levelet irt a Magyar Államrendőrség Észak-Pestvármegyei Rendőrkapitányságának, amiben kifejtette, több alkalommal értesült róla, hogy a svábok kitelepítése során a gyümölcsfákat, főleg a nagy értékű, Budaörs környéki őszibarackfákat kivágják és tüzelnek velünk. Egyesek az egykori sváb javakat, vagyontárgyakat ..saját céljaikra használják fel", ezért kérte a rendőrséget, hogy ezt akadályozza meg, mert „a harcok során amúgy is annyi közhasznú érték pusztult el. ”3n 310Pataky. 1970.289. p. 311 A Magyar Állam szerven 1985. 539. p. 642. p. PML XXIV. 247. Magyar földművelésügyi miniszter Pest megyei termelési biztosának ir. 25/1946. 3,3 PML XXIV. 247. Magyar földművelésügyi miniszter Pest megyei termelési biztosának ir. 28/1946. A vármegyei termelési bizottság elnökének levele 1946. február 9-én a Magyar Állami Rendőrség Eszakpest- vármegyei Rendőrkapitányságának. 94
