Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Az erdészeti szakigazgatás
Az erdészeti igazgatás közellátási feladatai, az erdó'rendészeti ügyek A közellátási kérdésekben a budapesti közellátási kormánybiztos közvetlenül rendelkezhetett a Pest megyei erdészeti szakigazgatással. Vas Zoltán nemzetgyűlési képviselő, Budapest nagyhatalmú közellátási kormánybiztosa 1945. február 26-án levelet küldött a Budapesti Erdőfelügyelőségnek Nagy-Budapest tűzifaellátásának biztosításával kapcsolatban. Ebben azt olvashatjuk, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhatalmazása alapján utasította az erdőfelügyelőséget, hogy „a Váci Püspökség, a Váci Székeskáptalan, a Kábnrg hercegi uradalom pusztavacsi erdőbirtokosainak erdőállományából a Fűtőanyag Értékesítő Szövetkezet Budapesti bej. cég által foganatosítandó tűzifatermelés eszközöltetése végett, rendes, rendkívüli és kényszertermelési vágási engedélyt adjon ugyanolyan mértékben, mint ahogyan az engedély az 1944/45 idényre adható volt, és utasítsa nevezett erdőbirtokosokat, hogy a vonatkozó szerződéseket nevezett szövetkezettel haladéktalanul kössék meg a már kitermelt, erdőn tő mellett, valamint az erdőbirtok területén bárhol található tűzifákra, valamint az előző termelési idényre elrendelt, de bármely okból ki nem termelt mennyiségekre is. ” Ennek végrehajtásáról a kormánybiztos 30 napon belül várt jelentést, és „minthogy ezen famennyiségekre Nagy-Budapest minimális ellátásához feltétlenül szükség van ", figyelmeztetette, hogy a nevezett erdőbirtokosoknak minden egyéb előzetes faeladási szerződésre való tekintet nélkül ezt foganatosítani kell, mert különben a mulasztók ellen a rendelkezésére álló ,,legsúlyosabb megtorló intézkedéseket” fogja „folyamatba tenni ”. Néhány nappal később, 1945. március 7-én Vas Zoltán újabb levelet intézett az erdőfelügyelőségnek. Ebben a Budapest környéki erdők kitermelését szorgalmazta annak érdekében, hogy a fővárosban a kenyérsütéshez és az egytál-étel megfőzéséhez szükséges tűzifa biztosítva legyen. Ezen cél érdekében felsorolta azokat a Budapest környéki erdőterületeket, amelyek kitermelését a legsürgetőbb feladatnak ítélte. A területeket annak szem előtt tartásával választotta ki, hogy ezen erdőkből a tűzifa a rendszeres vasúti szállítás megindulásáig túlnyomó részben tengelyen, igás fuvarokkal is a fővárosba szállítható. A kormánybiztos által kijelölt erdők a következők voltak: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rákoskeresztúri 200 kh erdeje, egy, a Magyar kir. Erdőhivatal (Budakeszi) kezelésében álló, 100-150 kh kiterjedésű terület, a Magyar kir. Közalapítvány Pátyon lévő erdejében 100-200 kh. Gróf Tisza Lajos nagykovácsi erdőgazdaságából egy 80-100 kh nagyságú terület, a Magyar Királyi Közalapítvány kezelésében Pilisszentkereszten található erdőségből 150 kh és végül herceg Metternich Sándor és Klementine biabajnai,. 2200 kh erdőségéből egy 2-300 kh területű erdőrészlet. A rendelkezés értelmében ezen erdőgazdaságoknak a tűzifatermelésre és annak elszállítására vonatkozó korábbi megállapodásai természetesen a közérdekre való tekintettel hatályukat vesztették. Ez a rendelet a már a vasúti vagy erdei rakodókon tárolt tűzifára is vonatkozott. Felhívta a kormánybiztos az erdőgazdaságok vezetőit, segítsék a kereskedőket a rendelkezés végrehajtásában, „mert a szállítások 90
