Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Az erdészeti szakigazgatás
A 2912/1948. G.F. számú határozat 1949. március 1-jei hatállyal elrendelte az Állami Erdőgazdasági Üzemek megszüntetését, helyette pedig hat nemzeti vállalatot hoztak létre: a Nagy-alföldi, az Észak-hegyvidéki, a Nagy-budapesti, a Nyugat-hegyvidéki, a Dél-magyarországi és a Duna-ártéri Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatot. A nemzeti vállalatok irányítására megszervezték az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központot.242 Az erdőgazdasági nemzeti vállalatok és az Erdőközpont felett főfelügyeletet a szakminiszter gyakorolt. Az erdők és a fák hatályosabb védelméről szóló 2040/1949. Korm. számú rendelet alapján élő fát hatósági engedély nélkül kitermelni nem lehetett. A hatóság csak az utánpótlási kötelezettségek ellenőrzésével, illetve a beteg, széltörött, száradásnak indult vagy további fenntartásra más okból nem alkalmas fák kitermelésével kapcsolatban intézkedhetett. Az erdőkben rendkívüli fahasználatot csak kivételes esetekben volt szabad engedélyezni. Kötelező volt az államerdészeti kezelés a kisebb kiterjedésű erdők esetében a kis és nagyközségek, a legeltetési társulatok és a birtokközségek erdeiben is. Ez a kezelés csak a szakszerű irányításra terjedt ki, de nem érintette az-erdő állagával és hasznával való rendelkezéseket.243 Az erdészeti szakigazgatáson belül azonban változott a területi illetékesség elhatárolása. Az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ 1949. május 3-án kelt leveléből arról értesülhetünk, hogy a - Magyar Dolgozók Pártja (MDP) programnyilatkozatának szellemében, a tervszerű erdőgazdálkodás és a nagyarányú erdősítés megvalósítása érdekében az 1430/1949. Korm. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogköre alapján — a Központ elhatározta, hogy a MÁLLERD szervezetében működött erdőrendezőségeket az Erdőközpont szervezetébe vonja. Az erdőrendezőségek nevét, illetőleg számát, továbbá székhelyét és területét (egyelőre) ez a rendelkezés állapította meg.2'4 Az erdőgazdasági nemzeti vállalatok kerületi beosztását 1949. május 23-án kapták meg a mezőgazdasági igazgatóságok erdészeti osztályai. Az ország erdőterülete ennek értelmében 15 nemzeti vállalat között került felosztásra, ezek: az 1. Budapest Hegyvidéki, a 2. Budapest Síkvidéki, a 3. Dunaártéri, a 4. Győri, az 5. Szombathelyi, a 6. Zalaegerszegi, a 7. Kaposvári, a 8. Pécsi, a 9. Szegedi, a 10. Debreceni, all. Nyírségi, a 12. Sátoraljaújhelyi, a 13. Miskolci, a 14. Egri és a 15. Váci Nemzeti Vállalatok voltak, illetékességi területük kialakításánál elsősorban gazdálkodási szempontokat vettek figyelembe, így több nemzeti vállalat is tevékenykedett Pest megye közigazgatási területén. Ezt az alábbi táblázat mutatja:243 * 293 Erdőgazdasági nemzeti vállalatok Pest megyében "'.-! Magyar Attain szervei, 1985. 147-148. p. Jl' Palaky. 301. p.-** Az-Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ levele az I. (Igazgatási), az V. (Pénzügyi) és VI. (Erdőrendezési és erdőtelepítési) Főosztályához. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. adktatott ir. 2073/1949.) 293 A Pest megyei erdők felett illetékes nemzeti vállalatok és erdőgondnokságok. Az olyan erdőgondnokságokat. amelyek illetékessége csak az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére terjedt ki - mint például a Szegedi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat alá tartozó Hajósi Erdőgondnokság —, nem jelöltem, tekintettel arra, hogy jelen felosztás életbelépése után néhány hónappal a magy ar megyerendszer is teljesen átalakult. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. a/Iktatott ir. 2028/1949.) 88
