Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
I. Bevezetés - Témamegjelölés. A mezőgazdasági igazgatás fogalmának meghatározása, a vizsgálódás szempontjai
1. Bevezetés Témamegjelölés. Л mezőgazdasági igazgatás fogalmának meghatározása, a vizsgálódás szempontjai A mezőgazdaságnak mint legelső és a mai napig alapvető jelentőségű gazdasági tevékenységnek a szerepe az emberiség számára mindig megkérdőjelezhetetlen volt. Ez a dolgozat azonban a földművelést egy sajátos szempontból igyekszik megközeliteni; a folyamatokat elsősorban közigazgatás-történeti aspektusból, mégpedig a II. világháború utáni Pest megyei szakhivatalok működésén keresztül kísérli meg bemutatni. Mielőtt azonban rátérnénk a Pest megyei szakigazgatás áttekintésére, elengedhetetlennek érzem egyrészt az igazgatási ág hazai fejlődésének rövid felvázolását, másrészt pedig azoknak az alapelveknek az ismertetését, illetve alátámasztását, amelyek szem előtt tartásával jelen dolgozatot elkészítettem. Mindenekelőtt kísérletet kell tennünk arra, hogy tisztázzuk a földművelés- ügyi igazgatás fogalmát. Dr. Steinecker Ferenc, a szakterület II. világháború előtti egyik legjelentősebb szakértője egy 1933-ban megjelent közigazgatási jegyzetében (,,A mezőgazdasági közigazgatás alapelvei’’) vállalkozott erre. Abból indult ki, hogy a mezőgazdasági ,, terményeknek és termékeknek az előállítása emberi cselekedeteket igényel, amelyek egymást érinthetik, egymással összeütközésbe kerülhetnek; lehetnek helyesek, helytelenek, célszerűek és célszerűtlenek. Az egyes embernek ez a földművelő tevékenysége ellentétbe kerülhet mások tevékenységével és az összesség érdekeivel, annál inkább, mert a földmívelési tevékenység a legegyénibb tevékenységek közé tartozik. ” Mindebből a szakértő azt a következtetést vonta le, hogy „ennek a tevékenységnek az irányítása is a köziilet szempontjából szükséges. Amikor az állam, mint legfőbb emberi köziilet az emberi tevékenység valamelyik terén szervek (hatóságok) útján irányítja az egyes emberi működést, akkor már közigazgatásról beszélünk. Ennek a közigazgatásnak az a részlete, amely a földmívelési tevékenység irányítását végzi, illetve arra vonatkozik, neveztetik földmívelési közigazgatásnak. ”1 Steinecker elmélete szerint a közhatalmat két részre kell osztani; az általános irányítás a mindenkori kormányzat feladata, az egyedi ügyek intézése pedig a közigazgatás ügykörébe tartozik. Ennek szellemében a földművelésügyi kormányzásnak a mezőgazdaság általános irányát kell meghatároznia, az egyes emberek tetteinek irányítása az igazgatás feladata. Tekintettel arra, hogy ez a köz által történik, ezt a tevékenységet közigazgatásnak nevezzük. Ezen a ponton válik el a mezőgazdasági szakigazgatás valamely földterület magánigazgatásától, amelyet üzemvezetésnek kell nevezni. Pataky Ernő abból indult ki, hogy a földművelési közigazgatás az általános igazgatáson, a földművelési szakigazgatáson és a szakegyesületi (érdekképviseleti), szövetkezeti pilléren alapszik. Az igazgatási teendők ellátása során az előkészítő, 1 Steinecker, 1933. 3. p. 7
