Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
I. Bevezetés - Témamegjelölés. A mezőgazdasági igazgatás fogalmának meghatározása, a vizsgálódás szempontjai
véleményező javaslattevő fázisban egyes tanácsokra, bizottságokra és esetleg kutatóintézetekre is komoly feladatok hárulnak. A földművelési közigazgatás sajátossága az is, hogy a közhatósági, közigazgatási vonatkozásai kevésbé meghatározóak. A mezőgazdaság-fejlesztő törekvések jellemezték, mivel a földművelés az egyik legősibb gazdasági tevékenység, ahol a hatósági beavatkozásnak - már csak a természeti erők miatt is - általában kisebb a mozgástere, mint más ágazatokban. A mezőgazdasági igazgatás mindenképpen függ továbbá olyan külső tényezőktől, mint a demográfia, az időjárás vagy az elemi csapások.2 A dualizmus idején tehát a fentiekre tekintettel a központi igazgatási szervek mellett az önkormányzatok és az állami szervek párhuzamos kiépítésére is sor került. A kormánynak alárendelt területi igazgatási rendszerek egészen a huszadik század végéig többszintűek voltak (a megyei, a járási és a községi szint). A közigazgatás centralizációja és a szakpartikularizmus elvének versengése végül a központosítás folyamatos térhódítását eredményezte. Az önkormányzatok mint általános hatáskörű közigazgatási szervek is elláthattak szakfeladatokat, ezeket azonban a kormányzat el is vonhatta, illetve azokat az egyes területi egységekbe, elsősorban megyékbe kihelyezett állami szakigazgatási (dekoncentrált) szervekre ruházhatta. A Pest megyei mezőgazdasági szakigazgatás vizsgálata során szem előtt kell tartanunk, hogy a mezőgazdasági szakigazgatás mint az egységes magyar közigazgatás alrendszere a dualizmustól a Horthy-rendszeren át 1948-ig többé-kevésbe egységes volt. A vármegyei szakigazgatást - lehetőség szerint - gazdálkodási ágakra bontva tárgyalom. A dolgozat végén pedig a korábbi magyarországi közigazgatási beosztástól minden tekintetben eltérő tanácsrendszer keretei között elemzem a Pest megyei földművelési igazgatást. Munkám során azt a felosztást követtem, amelyet Gonda Béla állított fel a korszak mezőgazdasági szakigazgatását taglaló, alapvető munkájában.3 Dolgozatomban az egyes gazdasági ágak igazgatástörténetével foglalkozom, nem pedig az adott ágazat szerveinek hivataltörténetét írom meg. A mezőgazdasági igazgatási feladatokat végző általános hivatalok iratainak kutatása során összegyűlt adatokat ezért a tárgyuk szerinti szakigazgatási ág leírásánál fogom felhasználni. Mindazonáltal a közellátási, a beszolgáltatási, a kísérletügyi és a kutatási kérdésekkel kapcsolatban, illetve az állami üzemek elemzésénél más módszert kellett választanom: az általános jellemzőket itt külön fejezetben mutatom be. A közellátással és a beszolgáltatással kapcsolatos igazgatás mindezeken túl egy további, nehezen feloldható ellentmondást is jelentett a dolgozat struktúrájának kialakításakor, mivel ezen területek nem tekinthetőek feltétlenül a földművelési igazgatás részének, jóllehet azok mezőgazdasági vonatkozásai vitathatatlanok. A megyei mezőgazdasági szakhivatalok azonban sok esetben intéztek ilyen jellegű ügyeket, ezért ezek bemutatása nélkül nem lehetne jelen dolgozat teljes. A mezőgazdasági szakoktatást mint a szakigazgatás fontos területét elemeztem, mivel a földművelési miniszter országos hatáskörrel ezekben az években mezőgazdasági 2 Pataky, 1983. 24. p. 3 Pataky, 1970. 271-302. p. 8
