Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A községi földosztó szervek
3. osztály: A földreform végrehajtásával kapcsolatos műszaki feladatok elvégzése. 4. osztály: A Földbirtokrendező Alap kezelésével megbízott ügyosztály. 5. osztály: A szlovákiai áttelepültek és a Fővárosi Földhivatal területén letelepedni kívánók számára letelepedési engedélyek kiadása, a telepesek földhöz juttatása, kitelepítési ügyek. 6. osztály: A telekkönyvezés, a meg nem müveit területek felhasználása, továbbá az Ingatlanforgalmi Bizottság és a Flaszonbérleti Ügyosztály. Ez utóbbiak iratait, amint azt a Pest Megyei Földhivatalnál is láttuk, külön kezelték, illetve iktatták, és „Ifr", „Mir. ” és „Hbr”. jelzettel látták el. A Fővárosi Földhivatal 1949 decemberéig működött.231 A Fővárosi Földhivatal jelentős, 23,42 folyóméter terjedelmű anyaga - hasonlóan a Nógrád-Hont Megyei Földhivatal irataihoz először a Pest Megyei Levéltárban került elhelyezésre, mivel e szervek illetékessége jelentős mértékben érintette Pest megye területét. A fondoknak a Fővárosi és a Nógrád Megyei Levéltár számára történő átadására a nyolcvanas években került sor.23‘ Az 1945-ben létrehozott megyei és városi földhivatalok - köztük az általam vizsgált Pest illetve Észak-Pestvármegyei Földhivatal - története csupán fél évtizedet ölelt fel. Amikor a 143/1950 M.T. számú rendelet felállította a megyei tanácsokat, valamint a budapesti városi tanácsot, megszűntek ezek a szervek is. A Fővárosi Földhivatal, amelynek illetékességi területe lényegesen kisebb volt a megyeinél, már 1949 végén befejezte működését. A községi földosztó szervek A községi földosztó szervek működése hivatalosan a földreform-rendelet életbe lépésével indult meg, az országos és a megyei földbirtokrendező tanácsok mellett a községi földigénylő bizottságokra mint ún. népi szervekre bízta a földreform végrehajtását. A végrehajtásra kiadott 33 000/1945. F.M. számú rendelet értelmében minden településen az igénylők képviselőiből kellett megalakítani egy olyan köztestületet, amely felett a megyei földbirtokrendező tanács gyakorolt közvetlen felügyeletet.233 Ezek a bizottságok a közigazgatástól független, önálló hatáskörű szervek voltak, működésűk eredményességéhez azonban természetesen szükségük volt a köz- igazgatási szervek támogatására.234 A pártok összefogása és a kezdeti, viszonylagos egység miatt április elejére az országban már mintegy 3200 községben megalakultak a földigénylő bizottságok hozzávetőleg 30 000 taggal. 235 Krízsán, 1960. 34. p. 232 Lakos, 1998. 303. p. 2ÍÍ Nemes Nagy József 1947. 169-170. p. Jenéi, 1970. 151. p. 2)5 Donáth. 1972. 32-33. p. 69
