Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
Néhány héttel később, tehát még a tanácsrendszer bevezetése előtt a Pest vármegyei Földhivatal az 5201 /4/11-1 /1950/1.29./B.M.számú rendeletre hivatkozva értesítette a községi elöljáróságokat, hogy „a Pest vármegyétől a Bács-Kiskim megyéhez elcsatolt helységekre vonatkozó iratanyagot a Bács-Kiskun Megyei Földhivatalnak a hivatalomat eddig erre a területre vonatkozóan megillető hatáskör egyidejű átszállása mellett átadtam."23" Az új hivatal a jogelőd Észak-Pestvármegyei Földhivatal szervezeti keretei között működött tovább, létszáma azonban a Dél-Pestvármegyei Földhivatal alkalmazottainak 60%-ával bővült. A földhivatal átszervezése után, 1949 januárjától a FFB azonos jogállással, a földhivatal mellé rendelt bizottságként, illetve annak haszonbérleti ügyosztályaként működött tovább, de erről az időszakról már nem maradtak fenn iratok. Némi változást jelentett, hogy a szlovákiai telepesek földhöz juttatásával járó teendők miatt a telepítési csoport osztállyá bővült, valamint új, birtokrendező osztály is alakult. Ebben az időben már a földreform befejeződött, a földhivatal munkája az ún. ,,kísérő ügyekben’’ merült ki, tehát a tartalékterületek hasznosításával, a kiosztott, de nem telekkönyvezett ingatlanok ügyeivel, a csehszlovák—magyar lakosságcsere keretében betelepítettek juttatásával foglalkozott. Ezen ügyek többségét a Földbirtokpolitikai Osztály intézte, ahol kilenc előadó a megye egy-egy körzetének ügyeit intézte 1949 márciusától novemberéig. A Fővárosi Földhivatal (1945. március-1950. május). A megyei földosztó szervek összefoglalása A 600/1945. M.E. számú rendelet a fővárost és a Budapest körüli 30 kilométeres sávot kivonta a Pest Megyei Földhivatal illetékességéből, és létrehozta a Fővárosi Földhivatalt. A főváros akkori tizennégy kerületén kívül Alag, Albertfalva, Alsógöd, Békásmegyer, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Cinkota, Csepel, Csobánka, Csömör, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Kistarcsa, Mátyásföld, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Pilisborosjenő, Piliszentiván, Pilisvörösvár, Pomáz, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Solymár, Soroksár, Szigetmonostor, Törökbálint, Üröm, Vecsés községek, valamint Budafok, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőnnc, Rákospalota, Újpest megyei városok tartoztak a Fővárosi Földhivatal illetékességébe. A hivatal szervezeti felépítése hasonló volt a megyei földhivatal belső felosztásához. Az osztályaihoz az alábbi ügykörök tartoztak: 1. osztály: Ingó értékek gazdasági felszerelések, és hitelek nyújtása telepesek számára. 2. osztály: Ingatlanok értékelése, földbirtokok, házhelyek juttatása. Ez az osztály két részre különült el: az ingatlan-értékekről való lemondásokkal és juttatásokkal foglalkozó részlegre. * PML XXIV. 202. Pest megyei Földhivatal iratai. 3747/1950. 68
