Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
felügyelőségek ügykörét az 1921. évi XLI1. te. szabályozta.1"1 A közigazgatási bizottság ezt követően az addigi közgazdasági előadók helyett egy megfelelően képzett mezőgazdasági szakembert kapott. Ezzel a törvényhatósági önkormányzat sem szenvedett csorbát, hiszen a gazdasági felügyelő, ahogy például az állatorvos is, az alispánnak lett alárendelve. A kapcsolódó anyagi terheket kizárólag az állam viselte, a vármegyét az irodai dologi szükségletek biztosításán túl semmiféle anyagi kötelezettség nem terhelték.121 122 A mezőgazdasági kormányzat célja a két világháború között az volt, hogy levigye a járásokba a gazdasági felügyelői szolgálatot, arra azonban ekkor még nem volt lehetőség, hogy minden járásban külön felügyelőt tudjanak alkalmazni.123 Az első világháború után, 1921-ben a gazdasági felügyelők száma azért nőtt meg, mert szerepet kaptak a földreform végrehajtásában. A felügyelői kar létszáma később, 1942 végén 690 volt az ország megnagyobbodott területén. Illetékességi területük a megyei törvényhatóságokhoz igazodott.124 125 A II. világháború után a gazdasági felügyelők továbbra is minden olyan mezőgazdasági ág ügyeit intézték, amelyre nem volt külön szakhivatal felállítva. Feladataik közé tartozott a földművelés fejlesztése, a mezőgazdasági termelés (a kertészeten és a szőlészeten kívül) előmozdítása, az állattenyésztés, a tejgazdaság, a legelőügy, a tagosítási eljárás, a mezőgazdasági hírszolgálat és kis részben a földbirtok-politika felügyelete is. A hatáskörük az általunk vizsgált időszakban folyamatosan változott, bővült. Az idő előrehaladtával a gazdasági felügyelőknek a javaslattételi, a véleményezési és a szervezési jogkörön felül közhatalmi jogkört is adtak. Ide tartozott többek között az is, hogy adókedvezményt engedélyezhettek, felmentést adhattak a kötelező termelés alól, és a parlagterületek hasznosításával kapcsolatban is intézkedhettek.123 121 A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLI1. te. miniszteri indoklása a jogos elégedett- ség hangján jegyezte meg: ,, kevés állam tett annyit a mezőgazdaságért, mint az utolsó néhány évtized alatt Magyarország. Törvényes szabályozást és oltalmat nyert itt a mezőgazdaságnak úgyszólván minden érdeke. Mezőgazdasági kormányzatunk úgy erkölcsileg, mint anyagilag is rendkívül hathatósan támogatta mindig a mezőgazdaság összes ágait.” (Sasvári, 1982. 119-120. p.) Az indoklás azonban tárgyilagos volt, hiszen azt is leszögezte, hogy a mezőgazdaság általános fejlődése mégsem érte el az elvárható színvonalat, mert például az állami gondoskodás rendszere távolról sem volt kifogástalan. ..Igazán erőteljesen csak a központi kezdeményezés tekintetében és abban nyilvánult meg az államkormányzati gondoskodás, hogy megalkotta a mezőgazdaság fejlődését előmozdító országos intézményeket, de a központi gazdasági intézmények mellett elhanyagolta a mezőgazdaság igazgatásának azokat a külső hivatali szerveit, amelyeken keresztül a kormányzati kezdeményezések és országos intézmények termékenyítő és gazdaságfejlesztő hatása átjárhatta volna az egész mezőgazdaságot ....A külső, vidéki gazdasági igazgatás rendkívül szegényes maradt és nem lehetett eléggé sem kiterjedt, sem eléggé közvetlen ahhoz, hogy mindenütt megindítsa a gazdaságfejlesztő folyamatot... Voltaképpen csak a vízügyi, erdészeti és állategészségügyi szolgálatra vannak külső vidéki hivatalaink ...Ezek mellett- a Földművelésügyi Minisztérium egynéhány külső szakemberétől eltekintve - a gazdasági felügyelőség az egy etlen rendszeres külső, vidéki gazdasági hivatal, melynek munkájára gazdaságfejlesztő törekvésünk támaszkodhatik. ” (Sasvári. 1982. 1 19-120. p.) 122 Steineckcr, 1933. 35. p. 123 Steinecker, 1933. 37. p. 124 Pataky. 1970. 200. p. 125 Górnia. 1970. 275. p. 36
