Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
Feladatul kapták a földhözjuttatottak gazdasági felügyeletét. 1931-ben a minisztérium elrendelte, hogy a járási felügyelő tavasszal és ősszel szálljon ki azokba a községekbe, ahol legalább száz olyan kisgazda van, aki a földreform során földet kapott, és szemlélje meg az újgazdák földjeit. (Később ezt az csak az 500 újgazdának otthont adó településekkel kapcsolatban írták elő). Részt vettek a tagosítási eljárásban, és ellátták a mezőrendőri törvény által előírt szakszolgálatot is. A mezőőröket a járási gazdasági felügyelő oktatta ki kötelességeikről, különösen a káros növények irtásával és a trágyaelhordással kapcsolatban. Feladataik közé tartozott a növénytermelés területén a vetőmagakciók lebonyolítása, a szaporító gazdaságok hálózatának kiépítése, valamint a háború alatt az ipari növények termelésének ellenőrzése. Az állattenyésztés területén hatáskörük kiterjedt a köztenyésztés számára szükséges megfelelő számú és minőségű apaállat, valamint nőivarú állat beszerzésére és kiosztására. Mindezeken felül állattenyésztő mintaközségeket, állatkiállításokat is szerveztek.126 A tejgazdaságban a szövetkezetek szervezését, a tejüzemek engedélyezési eljárásában a szakszolgálati feladatokat kellett elvégezniük. A zöldmező gazdálkodásban a rét- és legelőgazdálkodás, a szakszerű használat, a karbantartás, a felújítás előmozdítása, a legeltetési társulatok költségvetésének átvizsgálása és a legelőhasználattal kapcsolatos rendelkezések betartatása volt a gazdasági felügyelőségek feladata. Mezőgazdasági hírszolgálatot tartottak fent, és terménybecsléseket is adtak. Évről évre megbízást kaptak téli gazdasági tanfolyamok szervezésére. Az érdekképviseleti törvény szerint a felügyelők a megyei és járási mezőgazdasági bizottságokban kötelesek voltak előadóként közreműködni, a megyei és a járási szinten a törvényhatósági közigazgatási szervek mellett a szakelőadói munkakört töltötték be, és a községi gazdasági elöljárók működését is ők irányították. Kihágási ügyekben mint szakképviselők jártak el.127 A gazdasági felügyelői szolgálatot 1945 májusában újjá kellett szervezni. A törvényhatóságok első tisztviselőinek feladata volt a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói ideiglenes megbízatások hatályon kívül helyezése. Az FM ennek érdekében értesítette a címzetteket, hogy a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói megbízatásokról szóló 30 721/1945. számú rendeletét módosította. Az új szabályozás értelmében a gazdasági felügyelők beosztása, illetve a községi gazdasági elöljárók megbízása érdekében a földművelési miniszterhez kellett előterjesztést tenni. Az alispán által korábban ideiglenesen megbízott gazdasági felügyelők közül azoknak, akik a gazdasági felügyelői szolgálatban véglegesen elhelyezést kívántak nyerni, szabályszerűen felszerelt kérelemmel (születési anyakönyvi kivonattal, a szakképzettség igazolásával, életleírással, a helyi nemzeti bizottságnak a pályázó személyére vonatkozó nyilatkozatával stb.) kellett pályázniuk. Az ideiglenesen megbízott gazdasági felügyelőknek megbízatásuk idejére az állami rendszerű IX. fizetési osztály 3. fokozata szerinti illetménynek megfelelő tiszteletdíj, míg az ideiglenesen megbízott gazdasági elöljáró részére akkor ideiglenesen havi 200 pengő tiszteletdíj és 15 pengő postaköltség-általány járt.12S 126 Patakv, 1970. 200. p. 127 Pataky, 1970. 201. p. ,2!< PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b/ Közigazgatási ir. 338/1945. Az FM levele 1945. május 14-én a törvényhatóságok első tisztviselőinek. 37
