Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A koalíciós időszak közigazgatása
járási és megyei termelési bizottságok is megkezdték működésüket. Feladatuk a termelés minél gyorsabb beindítása volt.71 72 73 A termelési tervek általános alapelveinek kidolgozása után azok végrehajtásáról is gondoskodtak, a kötelező termesztés alól felmentést adhattak. Fontos szerepet játszottak mezőgazdasági „véleményező” és „elszámoltató" bizottságok. Az előbbiek a mezőgazdasági termesztési hitelek felhasználására jöttek létre, az utóbbiak pedig az 1946-1947. gazdasági évben a vetőmagszükséglet kielégítését biztosították. A koalíciós időszak közigazgatása Jóval a nemzetgyűlés megbízatásának lejárta előtt, 1947. augusztus 31-én a kommunisták által kiharcolt választások eredményeképp jelentős politikai erőeltolódás ment végbe. Ennek eredményeként az MKP 110 mandátumot, a kisgazdák 68 mandátumot, a szociáldemokraták 67, a Nemzeti Parasztpárt 36, a Keresztény Női Tábor 4, a Demokrata Néppárt 60, a Magyar Függetlenségi Párt 49, a Magyar Radikális Párt 6, a Független Magyar Demokrata Párt 18, a Polgári Demokrata Párt pedig 3 képviselői helyet szerzett.71 A kisgazdapárti Dinnyés Lajos 1947. szeptember 23-án alakitotta meg kormányát. A belügyi, a közlekedésügyi, a külügyi, a népjóléti és a tájékoztatási tárcát az Magyar Kommunista Párt, a pénzügyi, a földművelésügyi, valamint a vallás- és köz- oktatásügyi miniszteri posztot az FKgP kapta meg. Az iparügyi, az igazságügyi, a kereskedelem és szövetkezetügyi minisztérium az SZDP, a honvédelmi, valamint az építés- és közmunkaügyi pedig az NPP-nek jutott. A koalíciós években több esetben alakult ki feszültség a központi kormány és bizonyos megyék vezetése között. A BM a lakosság ki- és betelepítésének idejére jogot kapott a községi autonómia felfüggesztésére, ezzel a jogával PPSK vármegye esetében is élt. A beavatkozások 36 települést érintettek 1946. január 28-án. (Ezek a települések: Iklad, Bia, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Nagykovácsi, Nagytétény, Páty, Perbál, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Telki, Torbágy, Törökbálint, Üröm, Zsámbék, Harta, Hajós, Nemesnádudvar, Császártöltés, Soroksár, Ceglédbercel, Vecsés, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Visegrád.)74 A második világháború utáni években a közigazgatást végző szervek számában, elnevezésében és részben feladataiban is valamennyi szinten jelentős változások 71 A termelési bizottságok megalakítását a 30 300/1945. F.M. és a helyébe lépő 22 500/1945. F.M., továbbá a 22 681/1945. F.M. sz. rendeletekkel írták elő. 72 A Magyar Attam szervei, 1985. 642. p. 73 Balogh, 1980. 20-21. p. 74 Fai-kas, 1992. 199. p. A vármegyék közül sor került Tolna megye önkormányzatának felfüggesztésére is. Ezt követően a belügyminiszter alispánt is kinevezett, jóllehet egy alispánt már 1945. október 16-án választottak a megyében. A miniszter által delegált vezetőt a tisztviselők nem fogadták el. ezért ő néhány hét után visszautazott Pestre. A megyei apparátus a választott szociáldemokrata alispán mellett állt ki. (Uo. 109. p.) 24
