Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A koalíciós időszak közigazgatása
következtek be. A kormányzati szervek esetében az új tárcák létrehozása elsősorban pártpolitikai érdekeknek, koalíciós küzdelmeknek rendelődött alá. A szovjet mintának megfelelő, erőteljes átszervezésekre azonban csak 1949 nyarán került sor. Ekkor jött létre a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium, a Könnyű- és a Nehézipari Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi, valamint az Építésügyi Minisztérium. 1945-ben még 10 olyan minisztérium - a tárcák több mint 66%-a -működött, amelynek 1945 előtt is volt az államszervezetben név szerinti megfelelője. Ez 1949-re úgy módosult, hogy az 1945 után létrejött minisztériumok már több mint 56%-ot tettek ki. Az áttörés az 1949. júniusi átszervezések után történt meg. A miniszterelnökség alárendeltségében működő szerveknél már 1946-ban a „népi demokratikus" korszakban létrehozott szervek voltak többségben (kb. 71%). Az arányok eltolódása a jelentős számú új szervnek volt köszönhető. A politikai tárcák, tehát a belügyi, a honvédelmi, az igazságügyi és a külügyi minisztérium fontossága jelentősen felértékelődött, mert alárendeltségükben már 1945-ben az új szervek aránya 46%-os volt, 1946-ban ez a viszonyszám 57%, 1949- ben pedig az új szervek tették ki az összes szerv 70%-át.75 A szakigazgatásban 1944-1949-ig a régi szervezetrendszer elemeire építve fokozatosan épült ki az új. Az első évben, tehát 1945-ben az összes közigazgatási szerv a régitől örökölt formában, de persze más társadalmi keretek között működött. Az új szervek aránya 1946-ra haladta meg az 50%-ot. A régi és új szervek aránya 1948-ra 32: 68, 1949-re 26:74-re módosult. Az államszervezet átalakítása 1948-ban felgyorsult. A Kominformnak Jugoszlávia Kommunista Pártját és vezetőit megbélyegző határozata után Rákosi Mátyás az MDP Központi Vezetőségének 1948. novemberi ülésén a „régi fonnák és intézmények ” megszüntetését mint a legfontosabb célok egyikét jelölte meg, a Szabad Nép 1949. január 16-i számában pedig azt fejtette ki, hogy Magyarországon a népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, de egyelőre még szovjet forma nélkül. Ezért kell áttérni a proletárdiktatúrának a Szovjetunióban kialakult formájára. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében született meg az 1949. évi XX. te. az alkotmányról és az 1950. évi 1. törvény a tanácsrendszer megteremtéséről. 7SBikki, 1992.44-46. p. 25
