Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) - A Pest megyei földművelési szakigazgatás átalakulása a tanácsrendszer keretei között
Ekkor a vb. felett jogszabályilag biztosított felügyeletet kaptak a szakminiszterek (57. §. 2. bekezdés), de így az a törvénysértő gyakorlat alakult ki, hogy a felettes szakigazgatási szervek rendelkeztek a bizottságok felett. Az osztályok feladata is bizonytalan volt, hol megmaradt a döntési jogkörük, hol pedig az a végrehajtó bizottsághoz került.31’7 A Pest megyei földművelési szakigazgatás átalakulása a tanácsrendszer keretei között A tanácsrendszer bevezetése után a korábbi megyei hatáskörű földművelési szervek (a Mezőgazdasági Igazgatóság és a még működő földhivatal) valamennyi feladatát a Pest Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának kellett ellátnia. A Pest Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának működési keretei a végrehajtó bizottság 1950. június 26-i ülésén alakultak ki. Ekkor nevezték ki a Mezőgazdasági Osztály vezetőjének (f/VI.) Gulyás Andrást, illetve ekkor született határozat arról is, hogy az osztályt az alelnöknő (Juhászné) felügyelete alá rendelik.37’8 Az 1950. július 1-jei vb ülés mellékletéből arról értesülünk, hogy a Mező- gazdasági Osztály 52 főből állt. Ebben találunk 6 csoportvezető főelőadót, 8 főeladót, 16 előadót, 6 segédelőadót és 16 egyéb beosztottat (nyilvántartót, irodavezetőt, gyors- és gépírót, hivatalsegédet, gépkocsivezetőt és állatorvost.)564 * * * * * A földbirtok-politikai ügyek intézését a megyei tanács megalakulásakor, 1950-ben még a megyei földhivatal végezte. Erre tekintettel a VB 1950. június 26-i ülésén kimondta, hogy a mezőgazdasági osztály zavartalan működése érdekében a Földhivatalt a megyeháza épületébe kell hozni, ahol a helyiség már biztosítva volt. A költözés lebonyolításával a Végrehajtó bizottság a titkárságot bízta meg. A titkárságnak a szükséges intézkedések megtétele érdekében azonnal fel kellett vennie az érintkezést a Földművelésügyi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal.570 A megyei vb ezekben az években sokat foglalkozott mezőgazdasági kérdésekkel, ami részben a megye területének mezőgazdasági jellegére, részben pedig az országban zajló politikai folyamatokra, elsősorban a kollektivizálásra vezethető vissza. A tanácsrendszer keretei között megyei szinten tehát a mezőgazdasági osztály intézte a szakigazgatás legfontosabb teendőit. Az átalakulás talán a legszemléletesebben az erdészet irányításának változásával mutatható be. A Népgazdasági Tanács 312/17/1950. számú határozatának végrehajtásával 1950. augusztus 11-től az erdészeti csoport látta el a nem állami tulajdonban lévő erdők kezelését és az erdészeti közigazgatás feladatait. A minisztérium legfontosabb feladatnak a megyei üzemtervek összeállítását tartotta. Megküldte a mezőgazdasági osztály vezetőjének a magánkézben és az állami kezelésben lévő erdőkre összeállított és az Országos Tervhivatal által jóváhagyott országos üzemi tervnek a megyére vonatkozó részét. Felhívta a megye osztályokat, hogy a megyei tervet sürgősen 4,7 Beér. 1962. 165. p. PML XXIII. 2. Pest Megyei Tanács VB. iilési jegyzőkönyvei. 1950. III. 1. negyedév. A 3. és a 8. VBhatározatok. 1950. június 26-ai ülés. PML XXIII. 2. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ÍVB.) iilési jegyzőkönyvei, a/ Jegyzőkönyvek. 1950. július 1. A mezőgazdasági osztály névsora. (41. p.) 1950. július 1-jei ülés. 3,0 PML XXIII. 2. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága (VB.) iilési jegyzőkönyvei, a/ Jegyzőkönyvek. 1950 III. 1. negyedév. 1950. jún. 26-i ülés. 4. VB határozat. 168
