Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) - A mezőgazdaság és a szakigazgatás helyzete a tanácsrendszer bevezetése előtt. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok átmeneti szerepe
1948-ban a gazdasági elöljáróktól a gazdajegyzők vették át a helyi mezőgazdasági feladatokat, a központi és a helyi igazgatás összehangolása érdekében pedig 1948-1949-ben az alispáni és a polgármesteri hatáskört is növelték.'5' 552 Jelentős változás volt a magyar mezőgazdasági szakigazgatásban, amikor a területi igazgatást a polgári korszakban ellátó kisebb hivatalokat 1949-ben Mezőgazdasági Igazgatóságokká egyesítették.”3 A 2610/1949. Korm. számú rendelet értelmében megyénként Mezőgazdasági Igazgatóságokat kellett szervezni. Elsődleges feladatuk a mezőgazdasági termelés mennyiségének és minőségének fokozása volt, felügyelték továbbá a gazdajegyzők és a földművelésügyi igazgatás alsóbb szerveinek szakmai munkáját.554 Az igazgatóság a földművelésügyi miniszter külső igazgatási szerve volt, de a jogszabályok keretein belül a törvényhatóság első tisztviselője irányította és utasította. A megyei gazdasági felügyelőség, a megyei vadászati felügyelőség, a szőlészeti és borászati felügyelőség, a kertészeti felügyelőség, a selyemtenyésztési felügyelőség, a méhészeti felügyelőség, a lótenyésztési felügyelőség, a körzeti növényegészségügyi szervek, a törvényhatósági állatorvos és az üzemanyag-ellenőrök szervezete az igazgatóság felállításának napján megszűnt. Feladataikat ezt követően az igazgatóság látta el. Az igazgató tagja lett azoknak a testületi szerveknek, (bizottság, tanács stb.), amelyeknek a megszüntetett földművelési szervek vezetői korábban tagjai voltak. Az igazgató a földművelési igazgatás alsó fokú szerveinek, tehát a járási gazdasági felügyelőknek, az állattenyésztési körzeti tanácsadóknak, a körzeti növényegészségügyi előadóknak, a gazdasági tudósítóknak és a gazdajegyzőknek szakfőnöke lett.555 * 353 551 Beér, 1962. 142. p. A minisztérium tisztában volt azzal, hogy az alapvető jelentőségű közigazgatási változások jelentős kihívás elé állítják a mezőgazdasági szakhivatalokat is. Az átalakulások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében olyan hivatalos lap elindítását tervezték a minisztériumban, amelyben minden, a mezőgazdasági szakigazgatás működését, illetve változását érintő körrendeletét, szervezési irányelvet, ügyviteli feladatot könnyen hozzáférhetővé tesznek. Mindez elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a szakigazgatási szervek minél könnyebben tudjanak alkalmazkodni a különféle változásokhoz. A lap a tervek szerint két elválasztható részből állt volna: egy hivatalos és egy nem hivatalos részből. Az első rész körrendeleteket és magyarázatokat, személyi híreket (alkalmazás), közérdekű hirdetményeket tartalmazott volna, a nem hivatalos rész pedig a mezőgazdasági termelés és igazgatás tervszerű átszervezésével és kiépítésével kapcsolatos feladatokat foglalta volna magában. A ..Mezőgazdasági Ellesi tő ”-t havonta kétszer. 10-én és 25-én tervezték megjelentetni, a tartalmát pedig minden, a szakágban alkalmazott hivatalnoknak ismernie kellett. (PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 206/1949. Budapest, 1949. márc. 30. Az FM levele.) 353 Mint láthattuk 1949-ig majdnem minden ügykörben külön állami hivatal működött. A termelésre a gazdasági felügyelők, a kertészetre a kertészeti felügyelők, a méhészetre a méhészeti felügyelői kar, a selyemtenyésztésre a selyemtenyésztési felügyelői kar. a lótenyésztésre a lótenyésztési felügyelői kar. a munkaügyre a munkaügyi felügyelői kar, a szakoktatásra a tanári kar volt szervezve. A közép és alsó fokú igazgatási szervek 1945 előtt rendszerint csak javaslattétellel élhettek; járási állatorvos véleménye alapján például a járási főjegyző elrendelte az állategészségügyi zárlatot. A háború után valamelyest önállóbbá válhattak, így a gazdasági felügyelőnek jogában állt akár az is. hogy elrendelje a parlagon hagyott ingatlanok hasznosítását. 534 Gonda, 1970. 276. p. 135 A rendelet kimondta: a mezőgazdasági igazgatás hatékonyabbá tétele, a mezőgazdasági termelés meny- nyiségének és minőségének fokozása, a tervgazdálkodásnak és a magasabb termelői formáknak a mező- gazdaságban való megszervezése, a szövetkezeti és földbirtok-politikai célkitűzések megvalósítása és a földművelési szervek egységes működése érdekében megyénként mezőgazdasági igazgatóságokat kell szervezni. (Gonda. 1970. 276. p.) 165
