Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) - Pest megye területének változása 1949-1950 - A tanácsrendszer megszületése
Pest megyében 1950 januárjában megkezdték a Mezőgazdasági Igazgatóság járási osztályainak kiépítését. Ehhez a kádereket részben az igazgatóság adta, ezért a továbbfejlesztés után az igazgatóság létszámát akkor kb. 40-50 főre tervezték. Az új hivatal illetékessége megegyezett a minisztertanács 4343/1949. számú rendeletében leírtakkal azzal a különbséggel, hogy Nagy-Budapest is a hivatal illetékességi területéhez tartozott.536 Pest megye területének változása 1949-1950 A háború után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területe kisebb mértékben változott. Erről az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete intézkedett. Fejér vármegyéből a megyéhez került Érd, Diósd, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok. Ezek a települések a Budakömyéki járáshoz lettek beosztva. Emellett a Nógrád-Hont vármegyéből Pest vármegyéhez átcsatolt Szobi járás településeit, Kösd nagyközséget, a Nógrádverőcei és a Penci körjegyzőségek községeit a Váci járáshoz sorolták be. A Pest vármegyéből Bodrog megyéhez átcsatolt Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd nagyközségeket Bács-Bodrog vármegyébe, a Bajai járáshoz csatolták, míg a Heves vármegyéhez átkerült Boldog nagyközséget a Hatvani járáshoz osztották be. A Pest vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez átkerült Abony nagyközség kérdését egyenlőre függőben hagyták. A Pest vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe átcsatolt Tószeg, Ujszász és Zagyvarékas nagyközségek Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához tartoztak ezután.557 A különböző közigazgatási reformelképzelések között volt olyan, amelyik a megyei szint gyengítését indítványozta. Az 1949. január 28-án megszületett 12 pontos javaslat végül elvetette a korábban alternatívaként megjelölt kormányzati kerületek gondolatát. Ez a terv azonban egyúttal azt is leszögezte, hogy Pest megyét ketté kell osztani. Emellett 20 vármegyével, 110 járással számolt, illetve kimondta, hogy a Budapestet körülölelő 60-70 kilométeres körzetben egy sajátos közigazgatási egységet („Budapest környéke”) kell létrehozni.558 Pest megye területe végül jelentős mértékben csökkent, a korábbi 17 helyett csak 12 járás maradt meg a megyében.559 A tanácsrendszer megszületése A magyar belpolitikában 1948-ban végérvényesen eldőltek a hatalmi harcok. Annak érdekében, hogy a változások immár visszafordíthatatlanná váljanak, a hatalmat megszerző 336 PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 3. doboz. 1. fondcsop. 7. orz. egység. 1950. január 17. MB. ülés anyaga. A Mezőgazdasági Igazgatóság 1950. január 16-i jelentése Pest vármegye alispánjának. 33' PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 49/1945. Budapest. 1945 aug. 16. Az FM levele. 558 Beér. 135. p. 339 A korábbi megye területének jelentős része az ekkor létrehozott Bács-Kiskun megyéhez került, Nagy- Budapestről pedig külön törvény, az 1949. évi XXVI. te. rendelkezett. 166
