Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) - A mezőgazdaság és a szakigazgatás helyzete a tanácsrendszer bevezetése előtt. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok átmeneti szerepe
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) A mezőgazdaság cs a szakigazgatás helyzete a tanácsrendszer bevezetése előtt. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok átmeneti szerepe A magyar mezőgazdaság fejlődésének kereteit a háború után elsősorban a hároméves terv határozta meg. (A mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatban készített táblázatot lásd a mellékletben.) A mezőgazdasági szakigazgatást elsősorban országos szerveknek alárendelt, a területi önkormányzatoktól nagyrészt független hivatalok végezték. 1948 nyarára az önkormányzati és az állami szakigazgatási feladatok kezdtek összemosódni, párhuzamos ügykörök alakultak ki. A községi kérelmeket például nem a törvényhatóság, hanem a szakigazgatás, illetve a szakminiszter bírálta el. Több szakminiszter az ön- kormányzatba is beépítette közegeit, így a tervgazdálkodás nem az önkormányzatiság, hanem a szakigazgatás kifejlesztésének irányába hatott.544 A koalíciós kormányzás éveiben történtek kisebb kísérletek a földművelési szakigazgatás szervezetének hatékonyabbá tételére. A földművelési miniszter 1947. március 24-én a mezőgazdasági szakigazgatás szervezetét vizsgálva megállapította, hogy a különböző szakhivatalok, hatóságok, intézetek, intézmények és egyéb szakszervek igen sok esetben párhuzamos, sőt egymást keresztező munkát végeztek, ezért ,, kétségtelen tehát, hogy az fin. igazgatás a mezőgazdaság újjáépítésére és az ország mezőgazdaságában a földreform folytán előállott szerkezeti változásokkal kapcsolatban reáháruló új és nehéz feladatoknak csak megfelelő átszervezés, illetőleg korszerűsítés után jelelhet meg. ” Elsősorban erre tekintettel elrendelték, hogy a vármegyék székhelyem féléven keresztül minden hónapban tartsanak tervgazdálkodási értekezletet a mezőgazdasági szakszervek. A több vármegye területére kiterjedő illetékességű szakhivatalok vezetői valamennyi vármegye tervgazdasági értekezletén kötelesek voltak megjelenni. Az értekezletek megszervezésével és az elnöki teendők ellátásával a kerületi gazdasági főfelügyelőket bízták meg. Az egy-egy vármegye területén működő földművelési hivatalok, hatóságok, intézetek, intézmények és egyéb szervek közti kapcsolat ..kiépítése és fenntartása", valamint a tervgazdálkodási értekezletek munkájának eredményesebbé tétele érdekében minden vármegyébe tervgazdásági előadót jelölt ki a minisztérium.550 349 * * 349 Farkas, 1992. 229. p. 330 Pest vármegye a III. Duna-Tiszaközi kerületbe tartozott, vármegyei tervgazdasági előadója Tamás Kálmán gazdasági felügyelő lett. (PiML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 133^1947.) 164
