Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A szövetkezetesítéssel kapcsolatos kommunista elgondolások folyamatosan változtak. Először 1948. áprilisában még nem feltétlenül a szovjet példát akarták követni; lehetségesnek tartották, hogy az egyéni gazdálkodás fennmaradjon. Egy újabb világháborútól való félelem azonban a térség politikai vezetőit arra a meggondolásra juttatta, hogy csak a kollektivizált mezőgazdaság lehet megfelelő országaik számára.543 A Magyar Dolgozók Pártjának megyei irataiban a kezdettől fogva nyomon követhető a kollektivizálás ösztönzésének politikai szándéka. A Pest Megyei PB titkárának a Központi Vezetőséghez küldött 1948. augusztus 12-i általános politikai helyzetjelentése a gazdag parasztok politikai megerősödésére konkrét példákat is sorolt. Pátyon a pártvezetőség tagja egy 20 hold földdel, két teherautóval, cséplőgéppel és egy luxusautóval rendelkező személy, Baracspusztán pedig a pártszervezet elnöke egy 100 holdas kulák volt. Pálmonostorán titkárként egy 50 holdas gazdát alkalmaztak, „és érezhető is a kulákbefolyás a szervezeten belül.” Kiskőrösön a járási oktatási felelős egy korábbi vitéz volt. A földműves-szövetkezetekben „szinte kivétel nélkül érvényesülnek bizonyos kapitalista tendenciák.” Ennek „nyilvánvaló” oka az volt, hogy vezetőik a polgári rétegekből kerültek ki. Erre legnyilvánvalóbb példaként a politikai helyzetjelentés a dánszentmiklósi szövetkezetét hozta, ahol a gyümölcsöst bérbe adták a MOSZK-nak, és a szövetkezeti tagok „új kis kapitalistákká nőnek ki. ” Nem akartak dolgozni, mert holdanként az elmúlt évben munka nélkül is 5000 Ft-ot fizettek ki nekik a szövetkezetben. A gépállomások helyzetével kapcsolatban a nagykőrösi és a tököli működéséről tudott beszámolni, valamint az abonyi gépállomás szervezéséről. A pb. titkár szerint ezeknél a vezető kiválasztásánál kizárólag politikai szempontok érvényesültek. Szerinte a minisztériumból ,, direkt csak reakciósokat neveznek ki ezek élére. ” Nagykőrösön egy 70 holdas kulák fia, egy okleveles gazda, Abonyban egy volt KÁLÓT544 vezető irányította a gépállomást.545 A megyei bizottság jelentésében 1948. december 15-én megállapította, hogy a szövetkezetekben a taglétszám növekedett, azonban ezek „ egy jelentős részénél a kapi- talizálódás veszélye áll Jénn. " A kulákveszély például jelentős volt Csengődön, ahol a földműves-szövetkezetnél az igazgatóság tagjai túlnyomórészt kulákok voltak.546 Rendkívül pontos képet ad egy, a Belügyminisztériumnak küldött, 1949 elején kelt főispáni jelentés a Pest megyei Hangya szövetkezetek beolvasztásáról és a kollektivizálás megindulásáról. Ebben az ügyiratban olvashatunk PPSK vármegye kecskeméti szövetkezeti felügyelőjének január 15-én kelt, illetőségi területén szerzett tapasztalatairól szóló jelentését. Az addigi Hangya fúziós gyűléseken, mint írta, csak 10-20 ember jelent meg. Ez, szerinte, passzív elutasítást jelent. Ha a vezetőség is esetleg megjelenik, 543 Dimáth, 1977. 107. Jogi értelemben azonban árnyalatnyi eltérés volt a szovjet példához képest. A Szovjetunióban a földet már 1917-ben nacionalizálták. ezért a kolhozok már állami földön alakultak meg. A földet csak használatra kapták az államtól, amelyet sem bérbe, sem el nem adhattak. Magyarországon és a többi népi demokráciában ellenben, nem nacionalizálták a földet. A bevitt föld ezért a parasztok korlátozott egyéni tulajdonában maradt. (Dcmáth. 1977. 114.) 544 Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé 345PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 1948. 19. doboz. 49. őrzési egység. 546 A megyei bizottság jelentése a megye munkájáról 1948. december 13-ig. (PML XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 19. doboz. 49. őrzési egység. : 1948. dec. 15. 4-5. p.) 162
