Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A közigazgatás helyreállítása Magyarországon és Pest megyében a II. világháború utáni években

tanárokat, lelkészeket, ügyvédeket) vették számba.29 Baján, ahonnan a polgármester a tanácsosokkal együtt elmenekült, a rangban következő törvényhatósági főlevéltárnok, Takáts Endre lett a kormánybiztos, aki ezen pozíciója révén egy ideig a politikai hatalmat is a kezében tartotta a városban.

Kalocsán például a székhelyén maradt katolikus érsek irányítása alatt kezdődött meg a háború utáni élet. A főpap a szovjetek október 31-i bevonulása után kapcsolatba lépett a parancsnoksággal. Előteijesztésére a szovjet városparancsnok már másnap megbízta a város vezetésével a Bácskából visszatért korábbi zsablyai járási főszolgabírót. A közigazgatás folytonossága tehát nem szakadt meg Kalocsán, a visszatérő tisztviselőket később munkába állították. Nagykőrösre, Szolnokra, Ceglédre, Jászberényre és Jász- Nagykun-Szolnok vármegye településeire is jellemző volt, hogy a régi vezetés legfelsőbb emberei az oroszok megérkezése előtt eltávoztak posztjukról. Nagykőrös 1944. november 2-án szabadult fel. Másnap, november 3-án megérkezett az állandó szovjet parancsnok, és a város ügyeinek vitelével a volt főjegyzőt bízta meg. November 12-én alakult meg a demokratikus pártok által létrehozott városi nagytanács, amely az önkormányzat feladatait látta el a város képviselőtestületének létrehozásáig, és a szovjet parancsnok által kijelölt városvezetőt ideiglenes polgármesterré választotta. A vezetés hatékonyságának emelésére 12 tagú kistanács is alakult. Szolnokot, Abonyt és Ceglédet a 7. szovjet gárdahadsereg csapatai szabadították fel 1944. november 4-én. Cegléd a többi alföldi központhoz hasonlóan vezetők nélkül került szovjet kézre. A szovjet városparancsnokság felvette a kapcsolatot a helyben maradt városi tisztviselőkkel, és a polgármesteri teendők ellátásával az egyik tanácsost bízta meg, aki november 16-án felhívást bocsátott ki, amelyben a munka felvételére szólította fel a város lakosságát, köztük a hivatalnokokat is.311

Cegléden 1944. november 30-án a város vezetői pártközi értekezleten a demokratikus pártok két-két tagjából létrehozták az ideiglenes városi tanácsot, amely az önkormányzat újjáválasztásáig irányította és ellenőrizte a város életét.31 Monoron december elején kommunista és kisgazdapárti küldöttekből megalakult a Nemzeti Függetlenségi Front helyi bizottsága, amely december 18-án egy koalíciós összetételű községi tanácsot hozott létre.32 Pilis községben a 10 tagú direktóriumban községi bíróság is működött, amely a helyi lopások és a mezei garázdálkodás megakadályozását tekintette legfontosabb feladatának.33

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945 számú rendelete a közigazgatás ideiglenes megszervezéséről szólt. Az 1945. január 4-én kibocsátott rendelet értelmében a helyi önkormányzatok kötelessége volt a maguk erejéből gondoskodni az igazgatási szervek létrehozásáról és működtetéséről. A rendelkezés felhívta egyúttal a nemzeti bizottságokat (nb) is, hogy mindenhol alakítsák újjá az önkormányzati testületeket, mégpedig úgy, hogy abban választás nélkül is minden demokratikus párt és szakszervezet képviselve legyen.34

29

30

31

32

33

34

Farkas, 1992. 28. p.

A Pest megye területén lezajlott harcokat részletesen ismerteti: Korom. 1984. 138-144. p. PML V. 73. Cegléd Város Polgármesterének iratai, b Közigazgatási iratok. 44/1944.

Korom, 1984. 146. p. Fai kas. 1992. 31. p. Farkas. 1992.41. p.

15