Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A közigazgatás helyreállítása Magyarországon és Pest megyében a II. világháború utáni években
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 A közigazgatás helyreállítása Magyarországon cs Pest megyében a II. világháború utáni években A Függetlenségi Front politikai pártjainak programjait értékelve megállapíthatjuk, hogy a közigazgatási reform szükségességében valamennyi politikai párt egyetértett, s azt programjába fel is vette. A programokból azonban hiányzik - a Szociáldemokrata Pártét kivéve - a közigazgatás strukturális átalakításának koncepciója, és nehezen állapítható meg belőlük a tervezett reform iránya és annak valódi tartalma.25 1944. december 1-jén megalakult Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF). Ezt követően az öt demokratikus párt szorosabbra fonta szövetségét. A Debrecenben 1944. december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés 290 tagja közül ugyanis 71-en a Magyar Kommunista Párt (MKP), 38-an az Szociáldemokrata Párt (SZDP), 19-en a szakszervezetek, 16-an a Nemzeti Parasztpárt (NPP), 55-en a Független Kisgazdapárt (FKGP), 12-én a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagjai voltak. Ezen felül még további 19 pártonkívüli képviselő csatlakozott a Függetlenségi Fronthoz és programjához. Az 1944. december 22-én létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormányt alkotó minisztériumok között alig volt új a Lakatos-kormány irányítása alatt álló minisztériumokhoz képest.26 Kivételt csak a Népjóléti Minisztérium jelentett, amelyet feladatkörét tekintve lényegében az 1932-ben megszüntetett Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium jogutódjának tekinthetünk.27 28 Az élet normalizálódásának egyik alapvető feltétele volt a közigazgatás újraindítása. A Szovjetunió Állami Flonvédelmi Bizottsága (ÁHB) határozata a 2. Ukrán Front haditanácsára ruházta a felszabadult magyar területek polgári közigazgatásának megszervezését és ellenőrzését. Ennek alapján a szovjet katonai hatóságok nem hoztak létre saját katonai adminisztrációt a polgári élet irányítására. Arra törekedtek tehát, hogy azok zavartalan működését biztosítsák. A lakosság így nem alakíthatott tanácsokat, szovjeteket. „Nem célunk megdönteni a magyar rendet és helyette bevezetni a szovjet rendet" - hangsúlyozta az ÁFIB ezzel kapcsolatos határozata.25 A szovjet katonai szervek a korábbi magyar államapparátus beindítását ösztönözték, ragaszkodva a korábbi közigazgatási rendszer fenntartásához, hiszen a hadsereg közvetlen érdekei megkövetelték a lehető legoptimálisabb hátországi rendet. A közigazgatás helyreállítását nehezítette a tisztviselők nyugatra menekülése. Amint a harcok véget értek, Pest megyében is azonnal megindult a közigazgatás újjászervezése. Sok helyen ha a közigazgatás vezetésére alkalmas tisztviselőt nem találtak, akkor a helységben lakó többi értelmiségit (közjegyzőket, tanítókat. 5 Bővebben lásd Berényi. 1987. 85-88. p. és Balogh. Izsák, Gergely, Fögtein, 1986. 169-184. p. 26 Bölöny József: Magyarország konnányai 1848-1975. Budapest. 1978. 96. p. Közli: Bikki, 1992. 44. p 27 Bikki. 1992.44. p 28 Korom, 1984. 11. p. 14
