Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
levél, mert „ezáltal ezek a községek kiinduló pontjai lehetnének a termelés fejlesztésének és mintegy a termelési mintaközségek alapjául lennének tekinthetők. ” A tanfolyamok célja, hogy a kisgazdáknak, az elsősorban téli gazdasági tanfolyamot végzett ezüstkalászos gazdáknak és a téli gazdasági iskolát végzett aranykalászos gazdáknak növénytermelési irányú továbbképzést nyújtsanak. Hallgatónak éppen ezért elsősorban ezüst-, valamint aranykalászos gazdákat vettek fel, és csak abban az esetben, ha ők nem töltötték ki a létszámot, vettek fel más, gyakorlati téren jó eredményt felmutató gazdákat. Egy tanfolyamra azonban 20-nál kevesebb és 40-nél több gazdát nem vettek fel. A tanfolyam vezetője szervezte és tartotta meg a tanfolyamot egy, szükség esetén két előadóval. A vezető lehetőleg a körzeti vagy a vármegyei növénytermelési előadó, esetleg egy, a kijelölt, lehetőleg növénytermelési továbbképző szaktanfolyamot végzett gazdasági felügyelő volt. Előadónak fel lehetet kérni ezenkívül a járási gazdasági felügyelőt, valamelyik szakoktatási tanárt, esetleg megfelelő szakképzettségű, helyben működő okleveles vagy egyéb gazdát is. A tanfolyamokat novembertől március közepéig kell megtartani - olvashatjuk a levélben. Sok érdekességet rejtett a tanfolyam tematikája is. A képzés keretében öt napon keresztül napi hat óra előadást kellett ugyanis tervezni, amiből négy órának elméletnek, két órának pedig gyakorlatnak kellett lennie. Naponta, az előadás megkezdése előtt ismétlést kellett beiktatni félóra-egyóra időtartammal, amikor az előző nap anyagát kellett átismételni. „Nagy súly helyezendő ezekre az ismétlésekre, mert az előadó ezzel teremthet fogékonyságot a tanuláshoz nem szokott, illetőleg már elszokott felnőttekben" intette a miniszter a növénytermelési előadókat, majd hozzátette, hogy az ötödik nap délután az utolsó két órát az előadott tananyag összefoglalására kell szánni ,,a hallgatókkal j'olyta- tott megbeszélés formájában.” A tanfolyamot két órás bevezető előadás nyitotta meg, amelynek központi témája a ,,a növénytermesztés jelentősége a helyi viszonyokra tekintettel”. „Ezt lehetőség szerint az illetékes körzeti, vagy legalább is a vármegyei növény- termelési előadó tartsa" - szögezte le a levél. A tanrenddel kapcsolatban a következő témákat kellett érinteni: a növénytermesztés jelentősége a helyi viszonyokra tekintettel, a talajismeret, a talajmívelés, a tápanyag-gazdálkodás, az istállótrágya kezelése, a fontos helyi növények termesztése. A tanfolyamot két órás összefoglalással kellett zárni. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a tanfolyam eredményességének vizsgálatára lehetőség szerint megbízottat küld ki. Az előadások óradíját, tekintettel az akkoriban folytonosan változó árviszonyokra, a tanfolyam engedélyezésekor fogja méltányosan megállapítani, ígérte a miniszter, majd hozzáfűzte, a dologi kiadásokra (posta, fűtés, világítás, takarítás) és az összefoglaló miniszteri biztosának tiszteletdíjára a szükséges összeget szintén ugyanakkor állapítja majd meg. A tanfolyamon rendszeresen résztvevők látogatási bizonyítványt kaptak. A szaktanfolyamok szervezésével az illetékes növénytermelési körzeti előadót bízta meg a leirat. A tanfolyamvezetők kötelesek a tanfolyamokra alaposan felkészülni, a tanfolyam előtt a helyi mezőgazdasági termelési viszonyokat alaposan tanulmányozni, hogy az előadásokat azok figyelembevételével tarthassák meg - húzta alá a miniszter. Abban az évben a Duna-Tiszaközi körzet területén 18 tanfolyamot kellett megszervezni. A tanfolyamokból a növénytermelési körzeti előadó legalább hármat volt köteles maga megtartani az utasítás értelmében.487 487 PML XXIV. 246. Duna-Tisza közi körzeti növénytermesztési előadó ir. 68/1946. 146
