Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
miniszter országos hatáskörrel mezőgazdasági szakoktatási főigazgatót nevezett ki. A miniszter az egyes területekre kiterjedő hatáskörrel főigazgató-helyetteseket bízott meg, akik felügyelték a közép- és alsó fokú szakoktatási intézmények munkáját és az iskolán kívüli szakoktatást is.469 470 Az Ideiglenes Kormány egyik utolsó intézkedésével 1945. szeptemberében létrehozta a Magyar Agrártudományi Egyetemet (8740/1945. M.E. számú rendelet). A mező- gazdasági felsőoktatás első önálló, egyetemi szintű intézménye négy karra tagolódott: a mezőgazdaság-tudományi, az állatorvos-tudományi, az erdőgazdaság-tudományi és a keltés szőlőgazdaság-tudományi karra. Lehetőség nyílt doktori oklevél megszerzésére is. Az első kertészdoktor-avatások 1948. április 24-én történtek meg. Az elméleti oktatás 1946-1947-től a Bolyai Műszaki Akadémia hűvösvölgyi épületében folyt, a gyakorlati oktatás helyszíne pedig a Gellérthegyen volt. A nyári gyakorlatokat a nagytétényi, a budaörsi és a sári tangazdaságokban szervezték meg. A nagytétényi tankertészet területét sajnálatos módon a helyi földbirtokrendező bizottság szétosztotta, és azt csak nagy nehézségek árán sikerült visszaszerezni. A Növénytani Tanszék az érdi Elvira- majorban kapott 72 kh mezőgazdasági területet és 6 hold parkot. Az 1946/1947. tanévtől megkezdődött, igaz csak fakultatív módon, az angol, a francia, a német és az orosz nyelv oktatása is.4711 A kertészeti szakismeretek közvetítésének fontos állomása volt országos szinten a Kertészeti Tanintézet felsőoktatási intézménnyé történő átszervezése. Az intézmény 1939-től Magyar Királyi Kertészeti Akadémia néven működött. Ekkor már a felvételhez érettségi bizonyítvány kellett. Ezt követően 1942. február l-jével megszervezték az intézmény tanári státuszát, és 1943-ban Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává alakították át. A háború után, 1945-től az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának szervezetében működött, és végül 1953-ban önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává vált.471 A felsőfokú erdészeti szakoktatás a Mária Terézia által alapított Bányászati Akadémián kezdődött Selmecbányán. A XIX. század második felétől működő Bányászati és Erdészeti Akadémiát 1904-ben jelentősen átszervezték, amelynek eredményeként az erdészeti és erdőmérnöki tanfolyamokat egységes erdőmémöki fakultásban vonták össze. A tanulmányi időt négy évben határozták meg. Egyidejűleg az intézet új megnevezése Magyar Királyi Bányamémöki és Erdőmémöki Főiskola lett.472 m Pataky. 1970. 280. p. . 470 Zsidi 2003. 55. p. 471 Jeszenszky, 1995. 40. p. A Magyar Agrártudományi Egyetemet a 8740/1945. M.E. számú rendelet (MK 1945. X. 2. 141. sz.) állította fel. Ezzel megszűnt a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara. Bánya-, kohó- és erdőmémöki karának Erdőmémöki osztálya, a Magyar Kertészeti és Szőlészeti Főiskola és a Mosonmagyaróvári, a Debreceni és a Keszthelyi Magyar Mezőgazdasági Főiskola. Felügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolt felette. Az 53 999/1945. F.M. sz. rendelet (MK 1945. X. 2. 141. sz.) állapította meg az egyetem szervezeti szabályzatát. Négy tudománykarra tagozódott: 1. Mezögazdaságtudományi kar, 2. Állatorvostudományi kar. 3. Erdögazdaságtudományi kar. 4. Kert- és szölőgazdaságtudományi kar. (A Magyar Állam szervei, 1985. 17-18. p.) 472 Kollega Tarsoly, 1996. 569. p. 141
