Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A trianoni béke után az ország elveszítette a selmeci főiskolát. A kiképzett személyzet tagjai közül is sokan az elcsatolt területeken maradtak.473 A Magyar Királyi Bányamémöki és Erdőmérnöki Főiskola az 1. világháború után kénytelen volt székhelyét elhagyni; működését 1920-tól Sopronban folytatta. Végül 1934-ben a műszaki és gazdaságtudományi intézeteket törvényileg egységes szervezetbe rendezték a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretei között. Ennek lett része a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar is. Az újabb átszervezés eredményeként a bányászati és kohászati oktatás székhelye Miskolc lett. Az erdészeti oktatás Sopronban maradt, és az Erdészeti és Faipari Egyetem keretei között folytatódott. A felsőszintű oktatást technikumok, szakiskolák és szakmunkásképzők egészitették ki.474 A hazai felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás területén is folyt az állandó átszervezés. A szovjet mintára készített tantervet végül 1950-ben vezették be.473 A hagyományos felsőfokú oktatási intézmények tevékenységének kiegészítésére, a parasztit] ak képzésére a földművelésügyi miniszter elrendelte a Magyar Állami Parasztfőiskola felállítását (138 110/1946. F.M. számú rendelet). Itt a képzés két tanéven keresztül történt.47*’ A földreform a magyar agrárium minden területén változást hozott. Megszűntek a nagybirtokok, a korábban művelés alatti álló terület mintegy 90%-a a parasztság kezére került. A szakismeretek terjesztése ezért a négyszázezer új birtokos esetében, akik a reform előtt nem gazdálkodtak önállóan, különösen fontos volt. A mezőgazdasági szakoktatás előmozdítására a földművelésügyi miniszter mezőgazdasági szakoktatási főigazgatót nevezett ki. Munkája az ország egész területére kiterjedt. Felügyelte valamennyi közép- és alsófokú szakoktatási intézményt, valamint az iskolán kívüli szakoktatást is.477 * * 1 946 végére az ország területén három szakoktatási igazgatóság működött (9990/1946. M.E. számú rendelet). 1949. március 3-a után is az FM felügyelete alatt maradt azonban a közép- és felsőfokú mezőgazdaság szakoktatás, az állami mintabirtokok, az állami gazdaságok, a kísérleti telepek, a méntelepek és az állami borpincészetek felügyelete.473 Ezekben az években a középfokú szakoktatás gyakorlati irányú volt, a gazdasági műveltség terjesztését végezte, és a felsőbb szintű tanulmányok elvégzésére képesített. Voltak fiú- és leánytagozatok, az iskolák részben államiak, részben községiek voltak, illetve léteztek középfokú felekezeti iskolák is. Itt kell elmondani, hogy működtek Mezőgazdasági Tejipari Szakiskolák, továbbá részt vett az oktatásban a Kertészeti és Szőlészeti Középiskola és végül a Szőlész- és Borászképző Iskola is.474 A középfokú oktatás szervezéséről a Pest vármegyei mezőgazdasági szak- igazgatásnak is ki kellett venni a részét. A szakminiszter arról tájékoztatta a kertészeti 475 http://www.aesz.hu/index.php?option=com_contenl&task=view&id=129&Itemid=416 [2009. január 28.] 474 Kollega Tarsoly, 1996. 570. p. 475 Zsidi, 2003. 57. p. 476 Gonda, 1970. 281. p. 477 Gonda, 1970. 280. p. 47!< A 2610/1949. Konn. számú rendelet. Közli: Farkas. 1992. 236. p. 474 Gonda, 1970.281. p. 142
