Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A vízügyi igazgatás Az 1860-as években a vízrajzi megfigyelések továbbra is a folyamfelügyelői állomásokon folytak. Elsősorban a Duna mellett végeztek ilyen munkálatokat, mert a megindult Tisza-szabályozás egészen másféle vízrajzi munkát igényelt. Amikor 1867-ben a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz került a vízügyek felsőszintű irányítása, sor került a vízrajzi szolgálat továbbfejlesztésére. A rendszeres megfigyeléseket ekkoriban is még főleg a hajózás biztonsága érdekében végeztek.449 Magyarországon a folyókon a vízrajzi megfigyelések a 19. század első évtizedeiben váltak rendszeressé. A vármegyék és a városok szolgálatában álló mérnökök elsősorban az árvizek elleni védekezés miatt figyelték a folyók vízjárását, és rögzítettek az adatokat. A jelentősebb városokban vízmércéket létesítettek, amelynek leolvasása és azok adatainak nyilvántartása szintén a városi mérnökök dolga volt.450 451 1888-ban a vízügy irányítása a Földmívelésügyi Minisztériumhoz került, de a Kereskedelemügyi Minisztériumon belül is létrehoztak egy vízügyi osztályt a Vaskapu szabályozására, és a fiumei kikötő munkálatainak felügyeletére.431 A társulatok szintén jelentős tényezői voltak a hazai vízügynek. A vízitársulatok a vízrendezésre vagy vízhasználatra lettek kijelölve. A legfontosabb feladat az árvízvédelem volt. Hivatalból vagy önkéntesen alakultak, költségeik kivetése az ártérfejlesztés és ártérelosztás útján történt. Sokszor közérdekből korlátozni kellett a vízzel kapcsolatos tulajdonjogokat. Ehhez hatósági engedélyre volt szükség. Az 1885-ös vízjogi törvény idejére a kezdeti egyesületekből önkormányzattal rendelkező, de közfeladatokat is ellátó és akár kényszer útján is létrehozható szervezetek lettek, amelyek autonómiája elsősorban a járulékok szabad felhasználásában és az építkezéseik saját hatáskörben történő meghatározásában csúcsosodott ki.452 A második világháború után folyamatosan átalakultak a hazai vízügy működési keretei. A 6060/1948. Korm. számú rendelet az állam addigi vízügyi tevékenységén kívül állami feladattá tette a mezőgazdasági tennelés fejlesztését szolgáló, tervszerű vízgazdálkodást, az öntözővizek beszerzését és szétosztását, az árvíz- és belvízvédelmet,453 az állami kezelés alatt nem álló folyók, patakok és egyéb vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó, közérdekből is szükséges vízszabályozási, partvédelmi és más vízmunkálatokat. A korábban vízhasználatra alakult társulatok által végzett közérdekű alagcsövezési, lecsapo- lási, mocsárkiszárítási és hasonló vízi munkálatokat, valamint a közérdekű vízierőművek és a mesterséges vízi utak építését és fenntartását is az állam felügyelte.454 A földművelésügyi miniszter a mezőgazdálkodás vízszükségletét és a vízi kártételek elhárítását biztosító állami vízügyi feladatokat az Országos Vízgazdálkodási Hivatal révén látta el. A Hivatal alárendelt szerve volt a vízgazdálkodási körzet 449 Dóka. 1981.303. p. 450 Dóka. 1981.303. p. 451 Szervezeti kultúra, 1998. 14. p. 4v Péch József: A Vízrajzi Osztály keletkezése, életbelépése, feladata és működésének eddigi eredményei. Budapest. 1896. Közli: Dóka. 1981.304. p. 451 Gon Ja, 1970. 286. p. 454 Gonda, 1970. 286. p. 136
