Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
ügyek rendezése volt. A budapesti központi paritásos bizottság elnökét és alelnökét az Országos Földművelésügyi Tanács javaslatára a földművelésügyi miniszter nevezte ki. Fiat munkavállaló tagját a FÉKOSZ, hat munkaadó tagját pedig a munkáltatók érdekképviselete delegálta, és feladata a megyei bizottságok ellenőrzése, és a földművelésügyi miniszternek felterjesztendőjavaslatok elkészítése volt.436 A Pest megyei mezőgazdasági munkaügy problémáival elsősorban a vármegyei gazdasági felügyelőség irataiban találkozhatunk. Az egyik, 1946. évi gazdasági főfelügyelői értekezleten a 140 500/1946. számú F.M. rendeletre hivatkozva előírták, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőségek készítsenek maguknak munkaerő katasztert. Az összeírás alapján kapott adatokat azt követően járásonként csoportosítani kellett. Ennek egy-egy példányát végül a járási gazdasági felügyelőknek kellett átadni.437 A mezőgazdasági igazgatóságok megalakulása előtt a megyei gazdasági felügyelőségekhez beosztott munkaügyi felügyelők ellenőrizték a gazdasági munkásvédelmi jogszabályok végrehajtását, elősegítették a munkaerő-ellátást, és a munkaviszonyból származó viták rendezését. Felügyelték emellett a FÉKOSZ munkaközvetítő irodáit. Az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség ellenőrizte a megyei gazdasági felügyelőség munkaügyi tevékenységét, gondoskodott a munkaerő tervszerű felhasználásáról, és havonta jelentést készített a földművelésügyi miniszternek is.438 A háború utáni években többféle érdekképviselet működött a mezőgazdaság területén. Mindenek előtt beszélnünk kell az UFOSZ-ról (Újbirtokosok és Földhözjut- tatottak Országos Szövetsége). Ez a szervezet 1946. tavaszán alakult meg a földreform során földet kapott 650 000 kisparaszt érdekeinek védelmére, majd a földigénylő bizottságok megszűnése után részt vettek a földreform végrehajtásában, a mezőgazda- sági hitel, a vetőmag elosztásában, és sok más egyéb, a földhözjuttatottakat segítő közfeladat ellátásában is.439 AII. világháború után a parasztság két nagy tömegszervezete, a FÉKOSZ és az UFOSZ 1948. december 18-án egyesült DÉFOSZ néven. Ennek valamennyi községben működött szervezete. A helyi szervezetek 5-21 tagig évenként rendes közgyűlésen választották meg vezetőiket. A szervezet tisztviselői az elnök, a titkár, az oktatási vezető, a termelési- és a propaganda-felelős, a pénztáros, a jegyző és az ellenőr voltak. A helyi szervezet feladata volt a mezőgazdasági munkásságnak a nagygazdákkal szembeni érdekvédelme, továbbá a mezőgazdasági versenyek szervezése, a mezőgazdasági munkálatok dülőbiztos útján történő ellenőrzése, közreműködés a különböző típusú termelő- szövetkezetek megalakításában, és végül a táblás művelés szorgalmazása. A munkát az Országos Szövetség Főtitkársága a megyei, a járási és a városi titkárságokon keresztül irányította. A 15 010/1949. F.M. számú rendelet a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló 1949. évi 3. számú törvényerejű rendelettel összhangban * 434 456 Górnia. 1970. 279. p. 4,7 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 13/1946. Pest megyei ügyek. Budapest, 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 458 Gonda, 1970. 278. p. 434 Gonda, 1970. 277. p. 132
