Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
útján földhöz jutott gazdák (szövetkezetek) és a hadműveletek folytán megrongált gyümölcsösök tulajdonosai igényelhettek. Olyan személyek tehát, akik a faiskolatelep 50 kilométeres körzetében dolgoztak. Gazdánként azonban így is legfeljebb 50 darab fát lehetett kiadni.36' A Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség iratainak tanulmányozásával képet kaphatunk a Pest megyei zöldségtermelő gazdaságok háború utáni viszonyairól is. A régi kertészetek a háború okozta veszteségeket a lehetőségekhez mérten pótolták, fogatokat szereztek be. Üzemük megfelelően működött volna, csak a munkáshiány és üzemanyag nehéz beszerezhetősége nehezítette a munkát. A termesztés biztosításáért kertészetenként legalább 10 állandó munkásra lett volna szükség, mert különben elkerülhetetlenné vált volna a termelés visszafogása, illetve a terület egy részének átengedése mezőgazdasági termelésre, „ami a főváros zöldségellátását nagyon érzékenyen érintené." Sürgős segítségre volt tehát szükség, megoldásként internált egyének alkalmazása vetődött fel. Mivel száraz időjárás volt, a termesztést csak öntözéssel lehetett folytatni, a vízemeléshez szükséges üzemanyagban azonban (benzin, petróleum, olaj) minden kertészetben hiány volt ezidőtájt. Erre hivatkozva kérte a felügyelőség, hogy a kertészetek számára hatósági úton üzemanyagot utaljanak ki.365 366 A kertészeti felügyelőség feladatát képezte az illetékességi területén található gyümölcsfaiskolák felügyelete is, a tulajdonosoknak érdekes módon alá kellett magukat vetni az igazolási eljárásnak. A Budapesti Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség működési területe az Abonyi, az Alsódabasi, az Aszódi, a Budakömyéki, a Dunavecsei, a Gödöllői, a Gyömrői, a Kiskőrösi, a Központi, a Monori, a Nagykátai, a Ráckevei, a Szentendrei és a Váci járásra (14 járás), illetve Budapest székesfővárosra, 8 megyei városra és végül 176 községre terjedt ki. Megvizsgált gyümölcsfaiskola 21 155 kát. hold 1584 nöl Meg nem vizsgált gyümölcsfaiskola 6 50 kát. hold 366 nöl Megszűnt gyümölcsfaiskola 12 68 kát. hold 1046 nöl Összesen 39 273 kát. hold 2996 nöl A faiskolák az ostrom alatt súlyos károkat szenvedtek. „ Ezek a károk átlagosan 50%-ra becsülhetők ”. Az oltványok iránti kereslet a pénzhiány miatt elég gyenge volt. A jóváté- teli szállítással összefüggésben a felügyelőség ellenőrzött Pest megyéből 45 000 db gyümölcs és díszfa-csemetét. Az ostrom előtti nyilvántartások megsemmisültek, a gyümölcsösökről, konyha- és virágkertészetekről később pedig már nem készült kimutatás. A konyhakertészetek - főleg Budapest közvetlen környékén - „a háborús viszonyok dacára ” viszonylag jól működtek, az infláció, a kötött zöldségárak, az anyaghiány, a 365 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 141 ^1945. A Földművelésügyi Minisztérium levele 1945. október 23-án a Magyar Állami Kertészeti Felügyelőségnek. ш PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 197/1946. A Földművelésügyi Minisztérium 1946. március 9-én és a kertészeti felügyelőség válasza 1946. április 6-án.
