Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
földbérletek drága volta, az adók és a beszolgáltatási kötelezettségek ellenére. A lakosság szükségleteit a gyümölcs- és zöldségtermelés nem fedezte. Nehezítette a termelést emellett az időjárás, a jóvátételi kötelezettségek, a megszálló csapatok élelmezésének kötelezettsége, és „nem kis mértékben" a feketepiac is. A termés közepes, sőt inkább gyenge volt. Sok termelő amiatt panaszkodott, hogy nem kapott megfelelő munkaerőt. Ennek oka elsősorban az infláció és a feketekereskedelem volt: a munkavállalók a sokkal jövedelmezőbb batyuzással és cserekereskedelemmel foglalkoztak ,, sokszor nem annyira pénzkereset, hanem inkább élelmiszer beszerzése céljából. ” A termelést a felszerelés-, az anyag-, illetve a forgótőke hiánya, valamint a bankkölcsön-folyósítás teljes szünetelése, a csomagoló és szállítási eszközök elégtelensége, és a drága és nehéz beszerzési lehetőségek is hátráltatták, de az értékesítés is nagyon szervezetlen volt. A megalakult szövetkezetek teljesen kezdetlegesek, tapasztalatlanok voltak még, ennek eredményeként pedig nem tudtak megerősödni.367 A szőlészeti, borászati felügyelőség munkája Pest megyében A szőlőgazdálkodási igazgatás célja kezdetektől a minőségi termelés növelése, és az értékesítés megkönnyítése volt. A közvetlenül termő amerikai vagy hibrid szőlőfajták elterjedését hazánkban törvény akadályozta, a szőlővesszőknek és az oltványoknak az üzletszerű szaporítása és kereskedelme pedig állami ellenőrzés alatt állt. Új szőlőtelepítéshez engedélyre volt szükség, ami alól csak akkor volt kivétel, ha annak területe nem haladta meg a 200 n. ölet, illetve a városok belterületén a 100 tőkét. Szőlőt telepíteni csak szőlőnevelésre alkalmas hegyoldalon vagy homoktalajon volt szabad; a telepítési engedélyt a szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség adta meg. Az évenként telepíthető szőlőterület nagyságát évről-évre a Földművelésügyi Minisztérium határozta meg. A „felújítás” is a telepítés fogalma alá esett, ezzel szemben a „pótlás” nem volt engedélyköteles.368 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 516/1946. A kertészeti felügyelőség levele PPSK vármegye alispánjának 1946. december 14-én ,, Demokratikus Pest vármegye az újjáépítés tükrében ” címmel. 368 Gonda, 1970. 295. p. 1 12
