Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
A tisztek új ház építését nem követelhették, illetve ha a jelzett szobaszámot egy épületben nem lehetett biztosítani, akkor szomszédos telkeken elhelyezkedő házakban található helyiségekkel is be kellett érniük. A katonák számára a regiilamentuinban engedélyezett állatok számára istállót is biztosítani kellett.249 A közkatonáknak és altiszteknek (a trombitásoknál alacsonyabb rangúak) továbbra is csupán szállás és a házigazdával közös tűzifa-használat járt.230 A katonaság nagyobb létszámú egységeinek egy helyen történő, ún. kontrák- ciós állomásoztatása már a felszabadító háború éveiben is felmerült a Hadbiztosság falain belül. A hatóság úgy vélte, hogy így könnyebben megelőzhetőek a fegyelmezetlen katonák kihágásai, és jobban biztosítható a károsultak jóvátétele, mint a falvankénti elszállásolás esetén.231 Ezekben az években Esterházy Pál nádor és a Hadbiztosság a beszállásolás eltörlését is elképzelhetőnek tartották abban az esetben, ha egy megye laktanyaépítésre vállalkozott.25 A fegyveres erők legalább nyári összevont táboroztatása megjelent Pálffy János fentebb idézett, 1711. évi emlékiratában is. A következő évtizedben is szorgalmazták a csapatok nyári, közös állomásoztatását, amelyről az 1722/23. évi országgyűlésen a Czobor Márk elnökletével megalakult bizottság is kedvezően nyilatkozott, sőt ekkor már a téli félévben történő kontrakciós elszállásolás is szóba került. Néhány esztendővel később a Helytartótanács véleményét is kikérték e kérdésben.253 A testület ekkor azt javasolta, hogy egy, legfeljebb kétmegyényi katonaságot vonjanak össze a nyári félévre, amit az udvar el is fogadott.234 255 Ilyen előzmények után az 1730. évi katonai szabályzatba is bekerült lehetőségként a hadsereg egységeinek összevont állomásoztatása, illetve elszállásolása.233 A következő esztendőben III. Károly már kötelező érvénnyel írta elő, hogy a megyékben elhelyezett századokat kontrakcióson, legfeljebb három településen szabad elkvárté- lyozni.256 Az 1732 januárjában kiadott rendelet könnyített a törvényhatóságok kötelezettségein, mivel ekkor lehetőség nyílt a századok tizedenkénti elhelyezésére.257 E szabályozás célja az volt, hogy biztosítsa a közlegények feletti folyamatos felügyeletet és így a fegyelem megszilárdítását. Az 1745. és 1751. évi királyi rendeletek a fenti szabályokon alapvetően már nem módosítottak. A megyék, a városok és a földesurak számára azonban III. Károly rendelkezéseivel szemben ismételten megemlítették, hogy a területükön telelő katonákat a megkövetelt módon felszerelt házakba, 6-12 fős vagy akár nagyobb csoportokban, 249 Regulamentum, 1745. A 2. r. 250 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 126. v. 251 MOL A 15. 1700. No. 117. „[...] quod contractis stationibus minora sint pericula et majores coercendi facilitates .[...]„ 252 MOL A 15. No. 65. (1695. május 12.) és MOL A 21. No. 698. 2. p. (1695. április 13.) 253 MOLC 13. 1727. június 19. 254 MOLC 13. 1727. június 30. 255 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 126. r. 256 MOL C 32. 4. cs. Lad. A. Fasc. 8. (a fasciculus nem tagolódik numerusokra) 8. v. és MOL С 32. 240. cs. IdealiaNo. 1. 32. r. 257 MOL C 32. 4. cs. Lad. A. Fasc. 8. 19. r. 51
