Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.1. Törvényei keretek
A Tartományi Biztosság gróf Károlyi Sándor igazgató vezetése alatt 1724-ben kezdte meg munkáját. Az ország területét hat kerületre osztották Pozsony, Sopron, Buda, Eszék, Debrecen és Kassa központokkal, amelyekben egy-egy biztos intézte a fegyveres erők ellátásával kapcsolatos ügyeket. E hivatalnok feladatainak szaporodása miatt 1737-ben albiztosokat neveztek ki, majd a következő évben a pozsonyi kerületet kettéosztották, és az új igazgatási központ Besztercebányára került.101 11. 1. b. Előfogatozásra vonatkozó törvények A jobbágyokat és városi polgárokat érintő egyik legjelentősebb teher a katonai személyek és hadianyagok fuvarozása (forspont vagy előfogat-állítás) volt, amelyet első ízben az 1538. évi XII. te. foglalt írásba: eszerint minden húsz füst (ház) után egy szekeret kellett a hadsereg rendelkezésére bocsátani hadiszerek szállításához. A sereg élelmező mesterének feladatát képezte, hogy ügyeljen a szállítók arányos terhelésére.102 1559-től a sereg főtisztjeinek kötelessége volt a szállított ellátmány és felszerelés árának megtérítése.103 Négy évvel később újabb törvényben szabályozták - ezúttal sokkal részletesebben - a hadi szállításokkal kapcsolatos kérdéseket, vagyis a jobbágyoknak a hadifelszerelésre, a szabad királyi városoknak pedig az ágyúszállításra vonatkozó kötelezettségét.104 A jobbágyokat csak végszükség esetén lehetett ágyúk fuvarozására kötelezni, tekintettel arra, hogy nem rendelkeztek megfelelő jármüvekkel.105 1 6 5 5-ben már nemcsak az ágyúk, hanem a katonák zsoldjául szolgáló posztó szállítását is a városok feladatává tették, amit 1681-ben megerősítettek.106 Az élelmiszerszállítókat a harmincad- és más vámok megfizetése alól mentesítették.107 A városlakók és jobbágyok fuvarozási kötelezettségét az 1729-ig tartott országgyűléseken érintetlenül hagyták. A szabályozás hiányosságaként kell megemlíteni, hogy a rendelkezések nem határozták meg a szállítás legnagyobb távolságát. II. 1. c. Az ingyenmunkát szabályozó törvények A parasztságra nehezedő másik súlyos tehertételt a végváraknál teljesítendő ingyenmunka (gratuitus labor) jelentette, amelyet szintén a 16. századtól szabályoztak 101 Ember, 1934. 360. o. io2CJHCD, 1538. XII. te. 103 CJH CD, 1559. XVl.tc. 3§. 104 Ezt a szokást megerősítette az 1595-ik évi L. te., 1599. XXVII. te., 1600-ik évi XIV. te. azzal a kikötéssel, hogy, ha a városok szállítási kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, akkor a király fog az ágyúk szállításáról gondoskodni. Továbbá fenntartja a városok ágyúszállítási terhét az 1602-ik évi XI. te. és az 1609. XV. te. 105 CJH CD, 1563. XIV. te. 106 CJH CD. 1655. XVI. te., 1681. XLIII. te. 107 CJH CD, 1545. XXVIII. te., 1595. XLV1. te., 1599. XX. te. 28
