Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.1. Törvényei keretek

részletesen. Az országgyűlésen 1554-ben hatnapi bérmunka teljesítését írták elő a jobbágyok számára,108 * amely kötelezettség lerovását három évvel később megerősítették. Ugyanekkor elrendelték - és a későbbiekben többször is írásba foglalták104 hogy a jobbágyok az aratás és a szüret idején mentesültek a vármunkák alól. Ekkor határozták meg azt is, hogy az egyes erődök megerősítéséhez mely megyék munkásait rendeljék.110 111 112 Az ingyenes vármunka mennyiségét 1578-ban felemelték 12 napi igás vagy kézi robotra, amelyet 1598-ban, és 1600-ban ismételten 6 napra szállítottak le, de 1618-ban ismét 12 napra emelték. Ezen a későbbiekben már nem változtattak."1 A végházaktól távol fekvő megyék számára lehetővé tették, hogy pénzzel válthassák meg a gratuitus labort)'1 A meghatározott összeget az alispánnak kellett összegyűjtenie és kifizetnie.113

Azokat, akik késlekedtek eleget tenni várépítési kötelezettségeiknek, szintén az alispán kényszeríthette feladatuk teljesítésére.114 115 116 A törvényalkotók figyelme arra is kitért, hogy egy település lakosai csak az előírt helyen dolgozzanak, elkerülve a két különböző erősségnél végzett robot lehetőségét."3 A kötelességük alól kibúvó jobbágyokat egyre szigorúbb pénzbírsággal sújtották. A törvények a büntetési tételek szigorítását a végvári kapitányok és a megyék által elkövetett visszaélésekkel indokolták.110

Az 1625. évi XX. törvényben elrendelték, hogy a zalai hidak felújításához igénybe lehet venni az ingyenmunkát. A jogszabály jelentősége abban rejlik, hogy a 18. században katonai tisztviselők rendszeresen vezényeltek munkásokat utak és hidak építésére, javítására, valamint a folyópartok megtisztitására a hajózás feltételeinek biztosítása érdekében. Tehát lehetőség nyílt arra, hogy a vármunka egy szélesebb felhasználási körrel rendelkező közmunka alapját képezze.

Buda felszabadulása után törvényi szinten nem szabályozták az ingyenmunka teljesítését, de e kötelezettség a török kiűzésével nem szűnt meg automatikusan. Pest-Pilis-Solt megyének például Esterházy Pál nádor és főispán előírta 1686. szeptember 12-én, hogy jobbágyait a jövőben ne a szolnoki, hanem a budai vár megerősítésére rendelje ki."7

108 CJH CD. 1554. Vili. te.

iü9CJHCD. 1559. XXXIV. te.. 1578. XXXIII. te. és 1582. II. te. Az 1723. évi XXIX. te. 5. és 6 §-a szerint Az aratás ideje Szent László ünnepétől (június 27.) Szent István napjáig (augusztus 20.) tartott, a szüret idejét Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent Márton ünnepéig (november 11.) számították.

110 CJH CD, 1557. VI. te. A hatnapi ingyenmunka teljesítésének kötelezettségét megerősítik az alábbi törvények: 1559. XVIII. te., 1598. XXVIII. te., 1600 XV. te. Az egyes véghelyek felújítására többször is megújították a vármegyék beosztását: 1578. XXVII. te., 1613. VIII. te., 1618. XLIX. te., 1622. XXVI. te., 1630. 111. te., 1635. XCII. tc„ 1638. LXX. te., 1659. CXXX. te., 1681. VII. te.

111 CJH CD. 1578. XXVII. te. 1§, 1618. LII. te.

112 CJH CD, 1563. XXI. te., 1574. VI. te., 1618. LII. te.

113 CJH CD, 1578. XXX. te.

114 CJH CD. 1563. XX. te.

115 CJH CD. 1578. XXXIV. te.. Hasonló értelmű rendelkezést hoztak 1602, XIII. te., 1603. VIII. te.. 1655. CXVI. te. 26. §.

116 CJH CD. 1556. VIII. te., 1563. XX-XXI. te. 1618. LII. te. 5. §, 1625. XX. te.. 1655. CXVII. te. "7PMLIV. 1-a. VI.47.p29