Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.1. Törvényei keretek
másik jóváhagyása nélkül hatályos törvényt hozni.96 Betartásuk esetleges maradt, az a felek közötti pillanatnyi erőviszonyoktól függött. A Mohács utáni Magyarországon a folyamatos háborús helyzet, a hadsereg átalakulása és a zsoldosok alkalmazása megkövetelte, hogy a végvárak fenntartásához, valamint a Magyarországon tartózkodó hadsereg ellátásához szükséges kötelezettségeket újra meg újra írásba foglalják. Az alábbiakban elsősorban azokat az artikulusokat mutatjuk be röviden, amelyek a megyék és lakosaik hadsereggel szembeni kötelezettségeit szabályozták, és még a 18. század első évtizedeiben is döntő hatást gyakoroltak a lakosság mindennapi életére. II. 1. a. Az intézményi kereteket szabályozó törvények A török hódoltság másfél évszázadában a magyar országgyűlések törvényekkel nem alapítottak olyan intézményeket, amelyek a császári állandó hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek fenntartását vagy vezényletét felügyelték volna. Éppen ellenkezőleg, az 1655. évi diéta elismerte az Udvari Haditanács rendeletalkotási jogát a magyar korona országainak területén is.97 A Rákóczi-szabadságharc utáni évtizedekben azonban megváltozott az udvar és a magyar rendiség kapcsolatrendszere, a két fél ugyanis együttműködésre kényszerült. A megváltozott körülmények között tanácskozó 1723. évi országgyűlés megreformálta az ország közigazgatását, új hivatalokat állított fel. Elsőként a Magyar Királyi Helytartótanácsot kell megemlíteni, amelynek fő feladatául a törvények végrehajtását jelölték ki,98 vagyis ez lett a legfőbb végrehajtó hatalom. A hadsereggel összefüggő kérdések ugyanakkor a Tartományi Biztosság kezébe kerültek, amelynek már kész szabályzatát is jóváhagyta a diéta.99 Az artikulusok tömör rendelkezései a király számára tág teret engedtek az új kormányszervek működési szabályzatának kidolgozását illetően. A Helytartótanács a katonai-gazdasági kérdések figyelemmel kísérését, a megyék működésének felügyeletét, valamint az adózók érdekeinek védelmét kapta feladatául, de ezek mibenlétét 111. Károly nem definiálta pontosan.100 96 CJH CD, 1715. 111. te. 2. § „Mely legkegyelmesebb királyi kijelentésével az ország karait és rendéit eme záradékot illetőleg: a hogyan a törvények használatát és értelmét a király s a karok közös egyetértéssel országgyűlésileg megállapítani fogják, eléggé biztosítja, bárminek az országtól való elszakítása és a más tartományokéhoz hasonló kormányzás behozása ellen." CJH CD, 1791. XII. te. „Hogy a törvények alkotásának, eltörlésének s magyarázásának hatalma Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben, az 1741. Vili. törvénycikk rendeletének sérelme nélkül, a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésre törvényesen egybegyűlt országos karokat és rendeket közösen illeti, s rajtok kívül nem gyakorolható.” 97 CJH CD. 1655. VII. te. l.§. 9li CJH CD. 1723. XCVII., Cl. és C1I. te. 99 CJH CD. C. te. 1011 Ember, 1983. 20. o. 27
