Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.1. Törvényei keretek
és utódja, 1. Lipót álláspontja érthető, hiszen a 17. század közepén a végvidékek irányítását és felügyeletét végleg a bécsi hivatalok alá vonták.88 89 90 91 92 93 94 95 A rendek szintén ragaszkodtak ahhoz a jogukhoz, miszerint a katonaság fenntartásához szükséges adót csak országgyűlésen lehet kivetni.84 A diéta a Wesselényi-féle főúri szervezkedés felszámolásáig valóban megtagadhatta az adó megajánlását, később ez a jogkör csupán az adóemelés elfogadására vagy elvetésére korlátozódott.40 Az 1712. évi országgyűlés ezek mellett a katonai menetoszlopok útvonalának kijelölését is rendi hatáskörbe tartozónak tartotta, miként minden más hadbiztossági ügyet is.41 A Habsburg Monarchia osztrák részeiben is - hazánkhoz hasonlóan - a nemesség rendelkezett adómegszavazási jogkörrel. A hercegek, főhercegek adóbevételei a középkor utolsó és a koraújkor első századában meglehetősen bizonytalan bevételi tételt jelentett kincstáruk számára.42 A tartományi gyűlés adómegajánlási mozgástere e téren a harmincéves háború végére leszűkült, ugyanis Alsó-Ausztria rendjei utoljára 1648-ban tagadtak meg adót uralkodójuktól.43 A katonai kérdések tekintetében is hasonlóan alakult a helyzet Magyarországon és az Örökös Tartományokban. A nemesség itt is, ott is a katonaság elszállásolásának és ellátásának felügyeletére tartott igényt, amelynek háttérintézményéül az osztrák területeken már a 17. században rendi hivatalokat, biztosságokat állítottak fel.44 Magyarországon e hivatalok megfelelője, a Tartományi Biztosság, élén az igazgatóval és a kerületi biztosokkal - egy rövid életű 1696/1697. évi időszaktól eltekintve - csak 1723-ban jött létre.43 Az alábbiakban a fenti katonai kérdéseket érintő és szabályozó, a rendek és az uralkodó kompromisszumán alapuló törvényeket, valamint királyi rendeleteket ismertetjük. Az alacsonyabb szintű, kizárólag a megyei nemesség jogalkotásának tekinthető statútumok bemutatását ehelyütt célszerű mellőzni, mert azon jogszabályok csupán egy kis terület és nem az ország egészének életére gyakoroltak hatást. II. 1. Törvényi keretek A koraújkori magyar törvények - korabeli kifejezéssel artikulusok - nem felelnek meg a modern definíciókban lefektetett meghatározásoknak, hiszen azok nem alkotnak egy jogi kérdésre vonatkozó rendszerezett szabálygyűjteményt. E végzéseket ma csupán az országgyűlési rendek és a király közötti politikai kompromisszumnak, a legtöbb esetben csupán ígéretnek tekintjük, ugyanis a két fél egyike sem tudott a 88 Zachar, 2004. 19. o. 89 CJH CD, 1504. I. te.. 1715. Vili. te. 2. § 90 Szíjártó, 2005. 211. o. 91 Marczali, 1898. 67. o. 92 Haselsteiner, 138. o. 93 Barta. 40. o. 94 Haselsteiner, 139. o. 95 CJH CD, 1723. C. te. A tartományi biztosság megalakulására vonatkozóan Id. Ember, 1934. 26
