Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.12. Pálffy Miklós főkancellár javaslata (1758)

szeptember 18-án kelt javaslatai részben megegyeznek a systema militaréban szereplőkkel, ám annál alkalmasint részletgazdagabbak:

I .) Az elképzelés szerint a katonaságot az adófizetés alapjául szolgáló portaszám arányában kellett volna szétosztani a vármegyék között, ahol 2-3 helységben szállásolták volna el őket, és ott gondoskodtak volna az élelemellátmányukról.74 Pontos tervezetet készítettek arról is, hogy egy vértes ezrednek hány lakóházat szabad kiutalni téli szállásra.75

2. ) Az országgyűlési bizottság javasolta, hogy a kaszárnyák megépítéséig a

lovasságot is a gyalogsághoz hasonlóan a szabad királyi városokban helyezzék el, mert ott ellátásukat a környező falvak jobban tudják biztosítani, ezért cserébe a vendéglátó városok adókedvezményben részesülhetnek.76

3. ) A gyalogságot az ország belsejében és a határokon fekvő erődökbe akarták

vezényelni. Az itt szolgáló csapatok élelmiszer- és hadianyag-utánpótlását a lovasság eltartására kevésbé alkalmas megyék feladatává tették.

4. ) A lovasság elszállásolására az alábbi helységeket javasolták:

Dunántúl: Nagykanizsa vagy Babócsa, Győr vagy Szőny, Pápa Veszprémmel, Pákozd vagy Értény (Tolna megye); Dunán inneni részek: Érsekújvár, Somoija, Léva, Vác, Dunaharaszti, Taksony, Baja; Felső Magyarország: Lúcs, Ónod vagy Csát, Szolnok, Szeged; Tiszántúl: Vásárosnamény, Csenger vagy Szatmár, Diószeg vagy Székelyhíd, Szalonta, Arad.77 * 79 80 E tervezetben foglalt javaslatok természetesen szintén az íróasztalfíók számára készültek, maradéktalan megvalósításukra nem nyílt lehetőség.

I. 12. Pálffy Miklós főkancellár javaslata (1758)

A következő évtizedekből nem ismerünk újabb átfogó, az ország életének rendezése céljából készített tervezetet. Mária Terézia (1740-1780) 1758-ban fordult főkancellárjához, Pálffy Miklóshoz (1708-1773) azzal a kéréssel, hogy készítsen egy emlékiratot a magyar- országi jó kormányzás módjáról.75 Pálffy a katonai kérdésekkel csupán szűkszavúan foglalkozott. Véleménye szerint a katonaság számára készített szabályzatok haszontalannak bizonyultak, tehát azok kiadása értelmetlen volt.74 Pálffy Miklós a problémák megoldását francia és orosz minta nyomán létesített katonai telepekben látta, amelyeket először a kamarai birtokokon, majd később másutt is létre lehetett volna hozni, hogy a reguláris egységek munkájukkal is hozzájáruljanak eltartásuk költségeihez.50

74 MOL N51. Lad. R. Fase. U. No. 54. 11. f.

75 MOL N 51. Lad. R. Fase. U. No. 54. 13. f.

76 MOL N 51. Lad. R. Fase. U. No. 54. 14. f.

77 MÓL N 51. Lad. R. Fase. U. No. 54. 19-20. f.

75 Marczali, 1884. 7. o.

79 Marczali, 1884. 11.0.

80 Marczali. 1884. 19-20. o.

23