Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere
Az állandó hadsereg eltartásával kapcsolatos pénzügyi problémák az 1848. évi forradalomig folyamatosan az országgyűlések napirendjén szerepeltek. Újabb tervezetek is napvilágot láttak, de ezek ismertetése már nem e munka feladata. Az 1670-es évek és 1758 közötti bő 80 esztendőben legalább egy tucat javaslatcsomag készült, amelyek részben vagy teljes terjedelmükben a katonaság és a polgári lakosság közötti súrlódások elkerülését tűzték ki célul. Az udvar elsősorban az állami adóalap kímélése és a lázadások megelőzése miatt volt érdekelt a kérdés rendezésében, miként arra az Einrichtimgswerkben utaltak, a nemesek pedig a földesúri szolgáltatások biztosítása miatt tartották nélkülözhetetlennek a megnyugtató megoldás megtalálását. Mindkét oldal tervezeteiben hangsúlyosan szerepelt a lovasság kaszárnyákban, a gyalogság erődökben történő elhelyezése és a felesleges várak lerombolása. A rendek 1688-ban még meghatározták, hogy az országban mennyi hazai és idegen katona állomásozzon, de az udvar e kérdésbe nem engedett semmilyen beleszólást. Az egykori végvidéki főkapitányságok új határokra történő áthelyezése iránti igény szintén több alkalommal napirendre került, de erről szintén nem tárgyalt az udvar, mert a hadsereg szervezeti rendjének megállapítását uralkodói felségjognak tekintette. Az új védelmi rendszert a Határőrvidékre alapozta. Ezért az 1722. évi javaslatok elsősorban már az adóbeszedésének és a katonaság elhelyezésének kérdéseivel foglalkoztak. Ezekben az évtizedekben a Habsburg Monarchia nyugati felében a rendek kezdeményezésére a katonaságot már nem a polgári lakosságnál helyezték el telente, hanem elsősorban kaszárnyákban, illetve kaszárnyákhoz hasonló épületekben,81 így csökkentették a fegyveresek és civilek összeütközésének lehetőségét. A fentebb ismertetett dokumentumok azonban pusztán a katonaság eltartását és elszállásolását meghatározó jogszabályok megalkotásának szellemi hátterét jelentették, amelyek ismertetése a következő fejezetekben kapott helyet. Egyik vagy másik javaslat elemeinek átemelése a királyi rendeletek szövegébe nem jelenti azt feltétlenül, hogy azok közvetlen hatást gyakoroltak volna a jogalkotókra. II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere A koraújkori magyar történelem szereplőinek eszmerendszerét, látásmódját a különböző írott jogszabályokon és szokásokon alapuló keretek határozták meg. Ezért a legegyszerűbb történelmi problémák feltárását is célszerű a jogi háttér tisztázásával kezdeni. A 17. század végén és 18. század elején az emberek mindennapjait alapvetően befolyásoló - az állandó hadsereg ellátására vonatkozó - kérdés esetében enélkül a kortársak panaszai vagy a különböző problémák megszüntetésére beterjesztett javaslatai értelmezhetetlen szóhalmazokká válnak. Ezért elöljáróban azt kell tisztázni, hogy milyen ügyek hozhatók összefüggésbe az állandó hadsereg ellátásával, amelyeket különböző szinteken megalkotott jogi normákban szabályozni kellett. 81 PAUSNER — SCHEUTZ — WINKELBAUER, 173.0. 24
