Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.11. Az 1722-23. évi országgyűlés tervezete
és árut könnyen a helyszínre lehessen szállítani. A katonákat ellátó helységek részesüljenek adóengedményben.66 A bizottság fontosnak tartotta az elszámolási problémák felszámolását is, ezért javasolta, hogy a megyék szigorúan ellenőrizzék a települések, a megalakuló Tartományi Biztosság pedig a megyék számadásait.67 A katonai kihágások megkeserítették az emberek életét még a békés években is. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak voltak: a lopások, a mészár- és csapszékek jogait érintő sérelmek, vámbeli szabálytalanságok, a vadászat, és horgászat szabályainak megsértése, a helyőrségek fosztogatásai a falvakban, a szabályzatokban megállapított létszámon felüli állatállomány tartása, nemesek és nemtelenek verbális és tettleges bántalmazása. A Systematica Commissio ez utóbbi sérelem esetében kérte az esetek rendes jogi útra terelését. Itt talán a török hódoltság idején a nagyobb végvárakban megalakult vegyes katonai és polgári személyekből álló bíróságra utalhatott a tervezet.68 A katonák egyéb visszás ügyeiben az ekkor megalakuló Helytartótanács vagy a Tartományi Biztosság számára javasoltak megfelelő ítélkezési jogkört biztosítani. A bizottság javasolta, hogy a kihágások jóvátételére és a törvényhatóságok többletfizetéseinek visszatérítésére Csehország mintájára az elszállásoltak egyhavi zsoldja szolgáljon fedezetül, amelyet a számadások végleges lezárásáig nem fizettek volna ki a hadipénztámak.69 A katonaság számára biztosított előfogatok, illetve a megyék területén átvonuló reguláris katonaság mellé jómódú megyei biztosok kirendelését indítványozták, hogy a szabálytalanságokat megelőzzék.70 I. 11. Az 1722-23. évi országgyűlés tervezete A Systematica Commissio által megszövegezett pontokról az országgyűlés rendkívül hamar elkezdett tárgyalni, majd hamarosan e megbeszélések zátonyra futottak.7' A bizottság javaslataiban említett két hivatal, a Helytartótanács és a Tartományi Biztosság ugyanakkor megalakult az országgyűlés végén. A katonaság ellátásának kérdését nem akarták hosszú időre elodázni, ezért az ezzel összefüggő kérdések rendezésére egy bizottságot állítottak fel Czobor Márk (+1728)72 elnökletével.73 E deputáció 1722. “ MOL X 896. W 740. filmdoboz. Fasc. 201. 86-87. f. 67 MOL X 896. W 740. filmdoboz. Fasc. 201. 92-93. f. 68 Ennek részletes működését ld. Pálffy, 1995. 58. o. 69 MOL X 896. W 740. filmdoboz. Fasc. 201. 98. f. 70 MOL X 896. W 740. tilmdoboz. Fasc. 201. 99. f. 71 KÓNYI, 1932. 178-179. o. 72 Gróf Czobor Márk 1692-ben kir ályi toajtónálló mesteri kinevezést kapott, 1704-ben Siegber Heister hadsegédje lett, 1712-ben tanácsosi méltóságra emelték. Az 1715. évi LIX. törvény a Systematica Commissio tagjává választotta, és a megalakuló Helytartótanács tanácsosává is kinevezték. 1717 májusában ezredessé, majd 1723 novemberében vezérőrnaggyá léptették elő. Ld. Heckenast, 2005. 89. о. 7j MOL N 51. Lad. R. Fasc. U. No. 54. 11. f. A bizottság további tagjai: Károlyi Sándor, Esterházy József báró Szentiványi János, Szeleczky Márton, Bossányi Gábor, Ráday Pál és Reviczky János. 22
